Baranya. Történelmi közlemények. 7-8. évfolyam (1994-1995)

MŰHELY - VÖRÖSS LÁSZLÓ ZSIGMOND: Siklós középkori védelmi rendszere

világháború előtti években. Magam is láttam. Ennek okául is alagutat emlegettek, de ez nem illik bele a védelmi alagútrendszerbe. 6. A közelben, a posta mögött, a vízelvezető mély árok oldalában is lehetett látni alagút kijáratot. Ma már ez is eltűnt a boltozat alatt. Ez sem tartozhatott a védelmi alagútrendszerbe. 7. A Központi Kávéház mellett, a Kossuth tér 6. sz. ház mellett, ahol Trenkert Józsefek éltek, a ház előtt ugyancsak volt beszakadás. 8. A Batthyány Kázmér utca É-D irányú ágán a Fazekasék házát repülőbomba találta. Senki sem sérült meg, mert a család a pincében volt. Itt is volt alagút. (Dr. Simor Ferenc szóbeli közlése.) Talán a külső várfal külső oldalán, a g) jelzés alatti alagút kezdete volt? Menekülő út? 9. A Batthyány Kázmér utca 3. sz. udvarán feltárt üreg, helyzete szerint ugyancsak menekülőjáratnak tűnik. Ezt az üregfeltáró Nagy J. és Kiss Cs. is alagútnak véli. Szakemberek által egyetlen, amit így minősítettek. 10. A városházától K-re feltételezett alagútból nem sok részlet ismeretes. A kocsma közelében a D-i oldalon az egyik ház fala rogyott le beszakadás következtében. Érdekes lenne tudni, hogy annak közelében az idén (1993) épített ház alapjának kiásása közben nem találtak-e alagútnyomokat? (Nyilván letagadnák.) Az Eszéki kapuhoz vezető utca D-i oldalának házai alatt vezetett az alagút. 11. Ahol a Kuluk átjön az úttest alatt és fölveszi a hegyivizet, ott a partoldalban, a református temető felső kapujával szemben, a féltestvérbátyám, Izsák Gyula Endre látott alagútkijáratot, szóbeli közlése szerint. Ő gyerekkorának jelentős részét Siklóson töltötte. A Kuluk medrének ez a része is már be van boltozva. A mendemonda szerint, amelyet egyes Siklósról író szerzők is átvettek, alagút vezetett Nagyharsányba. Ennek nincs semmi írásbeli nyoma, nincsenek helyszíni nyomai, de semmi nem indokolja egy 6 km hosszú alagút megépítését. 12. A fenti alagútból ágazott le az az ág, amely a Vörösmarty (Sáros) utcán át a Réti kapuhoz vezetett. Mi akkor, a ma már lebontott, 2. sz. házban laktunk. Előttünk az úttest minduntalan beszakadt, az időtől függően vagy sár, vagy por volt ott. A szemben lévő 1. sz. ház pincéje, elrekesztett alagút volt, mint ezt mindenki tudta. A ház tulajdonosa, Nagy Károly szitás volt. Pálinkafőzőt is üzemeltetett. 13. A következő adat Denke Sándor szóbeli közlése. Házuk a Vörösmarty utca 20. szám. Apja: Denke Dániel. Az utcára 5 ablakos ház kőalapra épült téglából. Szemben a „nagyiskola". A család a legrégibb névsorokban szerepel. Az I. világháború utáni időben egy esős időszakban a D-i tűzfala megsüllyedt, és alá kellett falazni. Ennek is alagútmegrogyás volt az oka. 14. A Vörösmarty utca végén, a saroképület a „kisiskola", házszám szerint Magyar u. 29., melynek Vörösmarty u.-i része előtt egy nagyobb beszakadás volt 1921-ben. A helyet Jeges Károly mutatta meg, 1989 júniusában. Az ő apja, ugyancsak Jeges Károly volt ennek az iskolának jeles tanítója. Ezek a nyomok is a Réti kapuhoz vezettek. 15. A Tapolcai kapuhoz vezető alagút nyomait a Tapolca u. (előbb Baross Gábor) K-i oldalán találhatjuk meg. Az ottani lakosok szerint a vízlefolyó