Baranya. Történelmi közlemények. 7-8. évfolyam (1994-1995)

TANULMÁNYOK - HUDI JÓZSEF: A nemesi községek szervezete a XVIII-XIX. században

jelölés alapján felkiáltással vagy voksolással megválasztott tisztségviselők ez esetben „oltár előtt" tették le a hivatali esküt. Kisgyűlés. A nemesi bírót formálisan évente újraválasztották, az esküdtek viszont - a jobbágyközségekhez hasonlóan - életük fogytáig, lemondásukig vagy leváltásukig ülhettek székükben. A nemesi közgyűlés önigazgatását a két tisztújítás közötti időszakban a kisgyűlés („tanács és esküdt uraimék") végezte. Határozatait a választott tisztségviselők hajtották végre. Aligha véletlen, hogy a község kormányzását kezében tartó tanács működését a statútumok részletesen szabályozták. Szentgálon pl. előírták, hogy a zökkenőmentes ügyintézés érdekében a tanácsülést hetente, méghozzá hétfői napon kell tartani a törvénybíró, a bírák és tanácsok, valamint az esküdtek jelenlétében. A gyűlést a bíró esküdtjei segítségével hívja egybe, a tanács végzéseit jegyzőkönyvben rögzítik (1753:8. p). A magánháznál való gyűlésezést ugyanakkor megtiltják (1753:11. p). A tanácsházi „törvénytételre" beidézett ha nem jelenik meg, s nem tud elfogadható indokot felhozni, 6, illetve 10 garas (18, illetve 30 krajcár) büntetésre számíthat (1753:5. p). Az elöljáróság felügyel a templomra, a parókiára és az iskolaházra és „azok gondviselő kurátoraira" (1753:3. p). Az elöljáróság szabályozza az erdőhasználatot (1753:21. p), kezeli a közjövedelmeket (11'53:20. p), ellátja a rendészeti igazgatásból fakadó feladatokat a különböző területeken (pl. közbiztonság, közerkölcs, tűzvédelem) (1753:4., 14., 15. p). Bírságolásijogával élhetett4 forintig a kisebb „törvénytelenségek esetén": így a verekedések, lopás, paráználkodás, rendbontás észlelésekor. A polgári ügyekben (pl. osztoztatás, telekrendezés) szintén szabályozták működését (1753:13., 16., 17. p). Kihágási bíráskodása egy forintig terjedt az erdei, mezei kártételek esetén (1753: 19. p). Az elöljáróknak ekkor még készpénzfizetése nincs, a bírósági bevételek illetik meg őket. A büntetéspénzeket a ,Jielység ládájában" helyezik el (1753:20. p). A későbbi slawtumok (1782, 1791) elsősorban az erdőfiasználatot és legeltetést szabályozzák: ezek a közjövedelmi bevételi források vannak ugyanis az önkényeskedésnek, hivatali visszaéléseknek leginkább kitéve. 1802-ben végre a fizetéseket is rendezik. A tisztségviselők ezentúl állandó évi fizetést kapnak. A hatékonyabb pénzgazdálkodás érdekében a perceptori hivatalt is felállítják (1802:1. p). Úgy látszik, a perceptornak bőven akadtak ellenzői, mert az első perceptorral s az ellenőrzésre rendelt controllorral csak 1816-ban találkozunk a tisztújítási iratokban.

27 Mencshelyen - ahol szintén 4 forintig bírságolt a törvénybíróból és az esküdtekből álló „elöljárók gyűlése" - az elöljárók szintén nem kaptak fizetést. (1764), csak az eljárási illetéken osztoztak. A mindössze 12 pontból álló, szentgáli mintára készített statútum legrészletesebben éppen az eljárásokért járó illetéket és a bírósági büntetéspénzeket sorolja fel.

28 A községszervezet felépítésével nem foglalkozik, az eljárást, hatásköröket érintetlenül hagyja. 27 VeML V. 402. x. Szentgál, vegyes közigazgatási iratok. Tisztújítási iratok, 1802., 1816. 28 A gyűlésekre meghívott, de indok nélkül távol maradó nemeseket 9, az elöljárókat 18 krajcárra büntetik. A káromkodó, ünnepnapokat meg nem ülő nemest 30 krajcárra bírságolják, a nem nemesnek 10 „pálcát" kell kiállnia. Az ingatlanügyekben eljáró tanácstagoknak 24 krajcár és 4 Ft közötti díjakat kell fizetni.