Baranya. Történelmi közlemények. 7-8. évfolyam (1994-1995)

MŰHELY - VÖRÖSS LÁSZLÓ ZSIGMOND: Siklós középkori védelmi rendszere

A kapuk A sáncon belül élő' embereknek, de a lábasjószágnak is kellettek kapuk. Nyomuk sem maradt. Következtetni lehet helyükre. A hajdani római út kimeneti pontja a sáncon az É-i kapu volt. Ez a mai Pécsi utca 16. sz. ház előtt lehetett. A várárok É-i lefolyó árka és a sánc helyét jól mutatja az utca 15. sz. házhely beépítetlen, hosszú telke. Az úttest itt az aszfaltozás előtt gyakran megroggyant az árok nem tökéletes betömése miatt. Az úttest erősebb lejtőjéből is erre lehet következtetni. Ezen a helyen emelték még a két háború között is a „diadalkaput" a város valamilyen magasrangú vendége tiszteletére. A tradíció továbbélése! Ezen a kapun lehetett kimenni Pécs (Pogány), Gyűd, Harkány, Sellye, Szigetvár felé és a gyümölcsösökbe, szőlőkbe. Az Eszéki kapu viszonylag messze van. A római út hajdani bejárata. A római út Eszéknél érte el környékünket. A Dráva hídjáról Siklósnagyfalu irányában haladt a löszplatő szélén. Nagyfaluból a következő hely, ahová a mai Deák Ferenc utca k-Ny-i irányú része volt a bevezető szakasza. Itt a 20-as években, útjavítás alkalmával ráástak a római út köveire. Ez közismert volt. Az út É-ra fordul, szintén a mai temető mellett, így ér el az Északi kapuig. Az utca régi neve Eszéki utca. Ezt a kaput védte a Kuluk-hídja, a XVII. századi rézmetszet ezt mutatja is. Ezen a metszeten látszik a palánk szerkezete: függőleges oszlopok tartják a vízszintes gerendákat. Ezen a kapun lehetett kijutni a szántókra, a hegy, a szőlők felé, Nagyharsányba, Vőkányba. A Kuluk itt veszi föl nyári záporok alkalmával a„hegyi vizet". A harmadik a Réti kapu. Majdnem szemben a mai Vörösmarty utca végével. A rövid, meredek kis utcán lehetett lejutni a rétre, legelőkre, kaszálókra, mocsarakhoz, erdőre, holtágakhoz. A legelő jószág reggel és este okozott nagy forgalmat. A hajdan volt kapu túlsó oldala - mint Denke Sándor (Dániel fia) elmondta - a Magyar utca 26. szám, a Sáros (Vörösmarty) utca végével majdnem szemben a hagyomány szerint török iskola volt. Ferdén átellenben működött a „kisiskola", ahová én is jártam. Itt a Réti kapu mellett könnyen elképzelhető az említett házban a kapuőrség lakóhelye. Kapuőrségre éppen a nagy forgalom miatt szükség is lehetett. Ez a ház Denke Sándor nagynénjéé volt, Meszlényinéé. A ház alatt nagy, háromlépcsős pincerendszer volt. A negyedik, a Tapolcai kapu. Ott lehetett, ahol a mai Tapolcai utca metszi a sáncot, amelynek helyét a várárok D-i levezető árka jelölte ki. Haüy térképe ezt is jól mutatja. Ez az árok a Tabak utcán át a lenáztatóba torkollt. A Tapolcai kapun lehetett lejutni a Tapolcához, ami langyosvízű karsztforrás, ami táplálta a „városi fürdőt", az uszodát, a mosóhelyet. A kifolyó víz olyan bőséges volt, hogy alulcsapős vízimalmot hajtott. Ennek helyén épült a Vadnai-gőzmalom. Tehát ezen a helyen, a Tapolcai kapun lehetett lejutni a fürdőhöz, mosóhelyhez, malomhoz, a tabakokhoz, de a rét, legelő, kaszáló, nádas, mocsár, holtágak, Dráva, erdők felé is. A sánc építménye gerendafal, földhányás, magassága 1-1,5 öl lehetett. Mintájarégi, a rómaiak is használták. Újvidék (No vi Sad) közelében láttam. De ilyen a Csörsz-árka, az Alföld É-i vidékén. De láttam Oroszország és Ukrajna között, az Oszkol folyó közelében. Ez fiatalabb, mert az oroszok a tatárok ellen építet-