Baranya. Történelmi közlemények. 7-8. évfolyam (1994-1995)

MŰHELY - PATTON GÁBOR: A koromszói apátság kutatása

monostora. Ez a szerzetesház elpusztult, emlékét csak a Barátok-földje nevű szántó őrizte meg.

8 Ehhez hasonlóan a Koromszó dűlőterületet keletről határoló „Barátok háta" is egy hajdani monostor emlékét tartotta fenn. Kammerer Ernő hagyatékában bukkantam rá egy német nyelvű levélre, amely 1885. augusztus 22-én kelt Váralján.

9 Sajnos a levél aláírása olvashatatlan, így írójának kiléte nem állapítható meg; fiatal korában Mázán vagy Váralján élhetett. Egy Möhs nevű magyaregregyi erdész segített neki Koromsző helyének lokalizálásában. A levél írója szerint a monostor és templom kb. 600 ölre van délre a Máza-Szászvári Vasútállomástól és kb. 300 ölre keleti irányba Mázától. A levél 2. oldalán egy térképvázlattal pontosan meghatározza a két romterület méreteit, „lépés" mértékegységet használva. A terep bejárásakor építési törmeléket és tégladarabokat nagy mennyiségben látott, de falakat már nem. A monostor helyszínén található téglák méretei tipikusan középkoriak.

10 „Néhány pénzdarabot találtak és egy tekercset, de a gyerekek ezt széthordták". - olvassuk a levélben. Ha ez a „tekercs" középkori oklevél volt, akkor felbecsülhetetlen érték kallódott el az apátság történetére vonatkozóan. A tárgyi emlékeknél maradva, Fledrich János mázai lakos elmondása szerint: „a század elején élt Bajszi János mázai lakos egy kisméretű harangot talált itt". Ezt a Kossuth utcai iskolába vitték, majd 1914-ben a hadikincstár lefoglalta beolvasztásra.

11 A következőkben a primer forrásainkat szólaltatjuk meg, amelyek sorában legfontosabb az ún. „mázai határjárás oklevele". A diploma átírja Szent István királynak 1009-i, I. Andrásnak 1057-i, Szent Lászlónak 1093-i és ///. Bélának 1190-i, a pécsi egyház részére adott oklevelét. Bertalan pécsi püspök érdemeire való hivatkozással megállapítja a pécsi püspökség kiváltságait, s a zágrábi és veszprémi püspökség felé eső határait. A diplomatikai kritika hamisnak tartja ezt az oklevelet.

12 A középkori joggyakorlatban nagyon is gyakoriak az ilyen hamisítások, amelyek célja: valamely már ténylegesen gyakorlott jog élvezetének utólagos írásbeli rögzítése. Az oklevél lényegi tartalmát tekintve elmondja, hogy Burgundiái Bertalan pécsi püspök (1219-52) négy ízben járt diplomáciai megbízatással a barcelonai királyi udvarban. Ezen utazások fedezésére a püspökség tulajdonát képező javakat kellett zálogba vetnie. E birtokok: egy királyi udvarház, a Dráva menti Vaskával szemben fekvő Szentmárton és a hozzá tartozó 17 falu. A továbbiakban arról hallunk, hogy a zálogbirtokos vránai perjeltől egy királyi adomány visszaítéli, de IV. Béla idején ismét a vránai perjelé lesz, aki eladja a zágrábi püspöknek. így az udvarház a 17 faluval végleg elveszik a pécsi püspök számára. A hamisítás célja, hogy ezért az elveszett birtokért cserébe //. Endre Bertalan püspöknek adományozta Nyárádot, Bodát és Mázát. 8 Weidlein 1935. 686. 9 TML Kani merer-hag y at ék. 10 Vö.: Bakay 1981. 181. 11 TMFN [1981] 370. 12 Szentpétery 1923. T. 48. 171.