Baranya. Történelmi közlemények. 7-8. évfolyam (1994-1995)

MŰHELY - PATTON GÁBOR: A koromszói apátság kutatása

PATTON GÁBOR A KOROMSZÓI APÁTSÁG KUTATÁSA A kutatás fő motiválója a jelenleg Baranya megyéhez tartozó Máza község határában gyermekkorom óta jól ismert „KOROMSZÓ" nevű dűlőterület, és a róla szóló népi hagyomány. Máza községet a Mecsek hegység északi előterében lévő Völgység nevű kistájon találjuk. Fényes Elek találóan jellemzi e vidék lényegét: „...csupa hegy-völgyből áll, de a hegyek alacsonyak s inkább domboknak mondhatók; a völgyek hosszan nyúlnak el, számosak, de nem igen szélesek".

1 A múlt század elején meginduló földrajzi, statisztikai leírások közül elsőként Moldoványi József ismerteti részletesebben a völgységi járást. Itt találunk először utalást a Máza falu melletti Koromszóra. „Ezen járásban találtatnak két régi váraknak omladéki, mellyek közül egyik egy tsutsos hegynek tetején összvedúlva van, és a napnyugatról alatta fekvő helység most is Váraljának neveztetik. A másik egy órányira ettől napnyúgotnak Koronszai Várnak hivattatik, de tsak alig esmérhelők annak düledéki, és sűrű bokrokkal benőve hevernek" - olvassuk az 1824-ben kiadott művében.

2 A monostor helyrajzához újabb adalékokat szolgáltat az ún. Egyed-féle összeírás. Egyed Antal esperes, paksi plébános megkísérli összegyűjteni egy részletes megyeleíráshoz szükséges adatokat. A kiküldött kérdéseire a válaszokat Mázán Kiss Márton „hittes jegyző" adta meg 1829. június 20-án. A későbbiek során tárgyalásra kerülő 1235. évi oklevélre hivatkozva állítja: „Máza első meg szállása idejének pontjára tellyességgel Nem léphetünk, hanem mind azon által annyit mondhatunk felőle: hogy 1235-ik Esztendők előtt a Nevezett helységet ,Marcidaták lakták, kik a Királyi Udvarnak esztendőnként bizonyos Summa Ako Sert administráltak ... a Falutól Négy Nyilnyi Lövésre volt egy Koromszó Névű ,Klastrom Dél fele épitve, Mellynek Omladékjai most is tsudálkozást indíttatnak, jól lehet a Vár már elpusztult, de a fundamentomát most is ásván a lakosok az abból ki szedett Köveket Épületnek használják..."

3 Erre az időszakra tehetjük a terület újbóli művelés alá vonását. Ezért a nagyobb felszíni köveket elszállították. Kézenfekvő és általános jelenség, hogy ezeket építkezéshez használták fel a lakosok. A klastrom közelében még egy romterületet említ: „...ehez mint egy egy Nyilnyi Lövésre Észak felé egy Templom állott, annak is helye ,s fundamentoma a régiségnek Valóságát Mutogatya; melly lündamentomot 3 esztendők előtt ásogatván, több mint 3 kotsi terhének való ember tsontyait, agy koponyákkal együtt találtak..."

4 1 Solymár 1990. 35-36. 2 Solymár 1990. 20. 3 Cserna-Kaczián 1986. 166-172. 4 Cserna-Kaczián 1986. 166-172.