Baranya. Történelmi közlemények. 7-8. évfolyam (1994-1995)

SZEMLE - DOMPNKOVITS PÉTER: Színháztörténeti források a Baranya Megyei Levéltárban (Széljegyzetek Márfi Attila forráskiadványaihoz)

György színigazgató 1-23 tételbe sorolt személyes dokumentumainak jegyzékét tartalmazza. Az ehhez tartozó 24 tétel Vargha Dezső levéltáros által vele készített 2,5 órás hangfelvételre hívja fel a figyelmet. Bár a forrásfeltáró sorozat korábbi kötetei megjelenésük sorrendjében 1991 illetve 1992 augusztusában a Pécsi Művészetek Házában bemutatásra kerültek, s azokat országos szaklap is ismertette.

2 Mégis úgy vélem fölöttébb hasznos, ha e köteteket egymás mellé illesztve egy pillantást vetünk Pécs színháztörténetének 1727-1949 közötti korszakaira. I. 1727-1818. április 4.: a német vándortársulatok kora. II. 1818. április 6-1834. február 7.: a német vándortársulatok mellett megjelennek a magyar társulatok is, kialakul a két etnikum műsorrendje, a színi évad ideje. Ebben a periódusban kezdeményezi Trabert Péter pécsi „akadémiai festő" önálló színházépület létrehozását. III. 1834. október 13-1839. november 3.: ez az időszak a város első önálló színházának megteremtését eredményezi. Ekkor vetődik fel, s majd bukik el Johann Balde isztriai nagykereskedő Fő téri színházterve, s ezután nem sokkal az 1836-ban megalakult Pécsi Polgári Casino támogatásával elkészül a „Deutsche Theater", melynek átadása egyben korszakzáró is. IV. 1839. november 5-1840 végéig: csak 14 hónapból áll ez a periódus; az első színházi évadot fogja át, melyben a német színtársulat mellett a Pécsi Nemzeti Casino pártfogásával magyar színtársulatok is sikeresen tevékenykednek. Munkásságukat a szűkös anyagi viszonyok akasztották meg. V. 1841. február 16-1848. május 19.: a reformkor második szakaszával egybeeső éveket a magyar színtársulatok helyi színházban folytatott rendszeres játéka jellemezte. (E mögött a színigazgatók magatartás változása, a korábbi arisztokratikus elzárkózás elhagyása is ott állt. A korábbi évek konfliktusaival szemben a két etnikum színtársulatai egymás mellett példás békességgel tevékenykedtek. A szerző itt hangsúlyozza; ebben a periódusban teremtődtek meg a később „délvidéki kultúra fellegváraként" emlegetett Pécs színházi életének alapjai. VI. 1849. szeptember 3-1853. március 18.: a korabeli színházi életet a kényszerűség miatt is a városban maradt német színtársulatok uralják. A felsőbb szabályozó rendeletekkel és a cenzúrával a korszak uralkodó politikai befolyása a színházi életet is meghatározta. VII. 1853. március 19-1858 október 20.: bár a Bach-korszak szigora enyhült, s ennek következtében a fellépésre magyar színjátszók is lehetőséget kaptak így a városban ismét a két nemzet színészetéről lehet beszélni -, de a cenzúra gátló tevékenysége a repertoárt, s az előadásokat ekkor is szűk keretek közé szorította. VIII. 1858. november 8-1871. szeptember 21.: e periódusban a cenzúra folyamatosan gyengül, majd a kiegyezéssel el is tűnik. Ezáltal a korábban tiltott művek rövid időre elárasztották a színpadot. A kiegyezést követően a magyar és a német színjátszás kapcsolata is megváltozott. A társadalmon belül végbement összetett változások miatt (pl. asszimiláció) a súlypont fokozatosan a magyar 2 Pl.: Levéltári Szemle 1993. 2. sz. 89-90., uo. 1994. 2. sz. 80-81. p.