Baranya. Történelmi közlemények. 7-8. évfolyam (1994-1995)

SZEMLE - FÖLDVÁRI SÁNDOR: Hodinka Antal életműve

nyelvészet és nyelvtanítás történetéhez járul hozzá; a szerző e témában megjelent ígéretes publikációit folytatva. A filológiai témákhoz tartozik még Inántsy Pap Ferencné Hodinka Antal ruszin kutatásának „hősei" az írónő, Tartally Ilona szemével c. előadása, nem minden tekintetben a kötet Király Péter, valamint Pirigyi István, Medve Zoltán, Fonalka Mária és mások nevével fémjelzett színvonalán. Történettudományi kérdésekhez gazdag adattárral járulnak hozzá Hodinkakéziratok feldolgozásával Takács Péter-Udvari István: Adalékok a Felső-Tiszavidék só gazdálkodásához a 18. század végéről (Máramarostól Szepesig), Vinnai Győző: A ruszinok helyzete az első világháború után (1918-1922), Sallai József: A nagy francia forradalom története egy reformkori kézirat lapjain, illetve Fonalka Mária-Czövek István: Ruszinok az orosz politikában. Könyv- és kézirathagyatéki, valamint bibliográfiai témákkal zárják a tanulmánygyűjteményt Szabó Róbert, Kovács Tiborné, Udvari István és Tóvári Judit munkái. A másik két kötettel itt részletesen nem foglalkozunk, mivel a Dolgozatok... filológiai profilú, a válogatott kéziratkötet forráskiadvány jellege miatt érdemel külön recenziót. Az előbbiből kiemeljük Ljubica Babota Eperjesen és Torontóban működő ukrán irodalom- és művelődéstörténész előadását kritikai szelleme és alapossága miatt (A magyarországi ruszinok irodalma Hodinka Antal értékelésében); az utóbbi esetében megjegyezzük, hogy a magyar és magyarországi szláv művelődéstörténet, valamint a Közép Európa-kutatás Hodinka Antal összes műveinek kiadásával jelentősen gazdagodhatna. Mindhárom kötet a ruszin történet művelője, Udvari István szerkesztésében látott napvilágot. A nevezett kutató korábban forráskiadványokkal, demográfiai elemzésekkel, illetve a Ruszinok a XVIII. században (1992) című tanulmánykötettel vált ismertté a szakterületen. Földvári Sándor