Baranya. Történelmi közlemények. 7-8. évfolyam (1994-1995)

TANULMÁNYOK - HUDI JÓZSEF: A nemesi községek szervezete a XVIII-XIX. században

Jelen rövid áttekintés a Veszprém vármegyei nemesi községek levéltári forrásaira alapozva mutatja be a curialista községek késöfeudális kori önkormányzatát. Tudatosan figyelmen kívül hagyjuk a mezővárosban szerveződött, s ezért földesúri hatalom alatt álló nemesi községeket, továbbá a köznemesi közbirtokossági falvak, s más vegyes birtoklása (földesúri és curialista) falvak önkormányzatát. 14 vármegyében a XV. század végén ismert 36 curialista településének többsége, 31 a XVIII. század elejéig, 29 pedig egészen 1848-ig megőrizte kiváltságos jogállását.

13 Nagypirit mezőváros pecsétje ( 1847). (Foto: Hegedűs Lajos) A nemesi községszervezet első nyomaival a megyében a XVII. század második felében találkozunk először. Ez jórészt a vármegyei iratok török kori pusztulásának köszönhető, hiszen a szomszédos Vas, vagy a közeli Sopron vármegyében már korábbról is maradtak fenn nemesi községi rendtartások (statútumok).

15 A községszervezet létét a territoriális nemesi jogállású Szentgál évszámos (1662) pecsétje bizonyítja.

16 A második, évszám nélküli pecsét - melyet az előzővel párhuzamosan használtak legkorábban egy 1723-ban kelt szerződésen fordul elő.

17 A képes pecsétek csoportjába tartozó, s nemesi heraldikát követő pecsétek sorát Dereske (1740) folytatja. Takácsin 1742-ben készült a községi pecsétnyomó. A XIX. században már több község új pecsétnyomót készíttethetett: Noszlop 1801-ben, Leányfalu 1804-ben, Kisjenő(So\x\\6'}Q.n6) és Nagypirit 1847-ben tért rá az évszámos pecsét használatára.

18 Vámos kivont szablyát tartó lovaskatonát ábrázoló, évszám 13 Az 1488. évi dicalis conscriptiot kiváló elemzés kíséretében közreadta Solymosi 1984. A nemesi községszervezet kialakulásáról Hudi 1991b. 14 Az alföldi mezővárosokról, azok nemesi önkormányzatáról Rácz 1988. A dunántúliakról Hudi 1986. 1993a. 1994a. A nemesi közbirtokosságokról Dominkovits 1988. Felszeghy 1914. Jablonkay 1968. Kállay 1978. 1980. Kiss 1971., 1975-76. AXVIII. századi faluközösségekről Weltmann 1980. A kérdéskör historiográfiájáról Wellmann 1989. 15 A curialista nemesek szervezeti elkülönülése 1630 után következett be, miután a velük együtt élő armalistákat megadóztatták (1630: 30. te). A ma ismert legkorábbi falutörvények Sopron Vármegyéből: Felső-Pásztori (1638), Gyülevíz (1641), Völcsej (1642), Felsőbük (1650). V. ö. Kiss 1973. 143. A Vas vármegyei Csempeszkopács rendtartását (1642) Benczik 1993. tette közzé. Veszprém vármegyében Szentgál községnek már a XVII. században is lehettek statútumai, de ezek a többszöri tűzvészben elpusztultak. A legrégebbi kisnemesi falurendtartás Erdélyben a lozsádi (1584. Hunyad vm.). hnreh 1987. 25. 16 Nagy 1874. Thaly 1875. 17 VeML V. 402. x. Szentgál község feudális kori iratai. Vegyes közigazgatási iratok, sz. n. Öreg Niczky Ferenc és Pál ingatlan csereszerződése a községgel. Szentgál, 1823. szeptember 19. 18 Uo. IV. 153. Tisztiszéki iratok 64/1849. (I. 21.) sz. i. A Veszprém Vármegyei települések hűségnyilatkozata I. Ferenc Józsefnek. 1849. január-március.