Baranya. Történelmi közlemények. 5-6. évfolyam (1992-1993/1-2)
MŰHELY - NÁDOR TAMÁS: A „Nótás kapitány" (Asszonyi László színigazgatóságának éveiről)
JEGYZETEK 1 Erdélyi Irma, Asszonyi Lászlóné (1884. Beje-1963. Pécs) vígjátéki szubrett.. Visszaemlékezéseit a JPM hangtára őrzi. - Ifj. dr. Asszonyi László (1908. Nagyvárad -19... Pécs), a pécsi közlekedési vállalatnál dolgozott, emellett mindvégig műkedvelőként is tevékenykedett. Visszaemlékezéseit a JPM hangtára őrzi. (Egy pécsi művészcsalád. Garay Ferenc írása a Dunántúli Napló 1963. ápr. 7-i számában.) - Fia, Asszonyi Tamás (1942. Pécs) neves szobrász, érem művész. 2 A század első évtizedeiben készült gramofonlemezeken Asszonyi korabeli kuplékat, nótákat, kabaréjeleneteket ad elő. E gramofonlemezek közül többet őriz a Bajnai-Marton alapítványként a Baranya Megyei Könyvtárban létrejött Pécsi Hangtár. 3 Pécsi Színházi Élet c. színházi, irodalmi és művészeti hetilap 1922/23. évi 1. sz. 4 Dunántúl c. napilap 1922. okt. 6-i. sz. 5 Pécsi Színházi Élet 1922/23. évi 2.sz. ''Ludvig Vilma, Petrovics Istvánné operaénekesnő. Pécsett született. Tanulmányait a Zeneművészeti Főiskolán végezte 1918-ban a budapesti Városi Színház tagja, majd Pécsett élt, hangversenyezett és a színházban több opera főszerepét énekelte. Férje Petrovics István pécsi karnagy, zeneszerző. 7 Dunántúl, 1923. jún. 19-i sz. 8 Gesztesy (korábban Gőbel) Emil dr. (1914. Pécs) volt városi aljegyző, az Állami Biztosító ny. járási fiókvezetője, Gőbel Károly újságíró fia, színházi kritikw*. Visszaemlékezéseit a JPM hangtára őrzi. 9 Dunántúl, 1923. aug. 31-i sz. 10 A Napló tartalmazza minden évadban a társulat névsorát, dátumszerűen naponta a színrekerült darabok címét, a bérleti beosztást, a napi bevételt. Ennek számadatai ma már nem nyújtanak követhető képet a színház tényleges anyagi helyzetéről, nem is szólva az egyre fokozódó inflációról. Itt és a továbbiakban is, inkább az egyes előadások bevételeinek egymáshoz való viszonyításából nyerhetünk eligazodást. A Napló nem közli a kiadásokat. Más forrásból tudjuk, hogy sokat viítek el a korabeli színházi ügynökségek, amelyek egy-egy sikerdarabért borsos árat követletek. A gázsik sűrűn változtak: az 1925/26-os évadban pl. Sziklainé Patkós Irma primadonna 7.250.000 koronát kapott, ugyanannyit, mint főrendező-táncoskomikus férje. Mende Klári operettszubrett 12 millióval kimagaslik a társulatból. A sokat emlegetett Danis Jenő jellemszínész 6 milliót, Kalmár Pál bonviván 4 millió koronát kapott. A karénekesek havi gázsija 1.200-1.500 korona között mozgott. TaniÉmányunkban forrásként felhasználtuk Asszonyi Naplóját, Márfi Attila levéltári adatgyűjteményét, valamint a korabeli sajtótermékeket. n Régi pécsi színház. Dr. Nádor Tamás írása az Új Dunántúli Napló 1990. máj. 12-i számában. - Dr. Faluhelyi Ferenc (1886-1944. Pécs) 1922-től a pécsi Erzsébet Tudományegyetem európai szaktekintélyű nemzetközi jogi professzora, az 1936-ban általa alapított Kisebbségi Intézet igazgatója. 12 A pécsi színház múltjából. Dr. Nádor Tamás írása az Új Dunántúli Napló 1990. aug. 4-i számában. 13 Pécsi Színházi Élet 1926/27 évi lO.sz. 14 Pécsi Színházi Élet 1924/25. évi 2. sz. 15 Páger Antal (1899. Makó - 1986. Budapest) színművész. Pécsi évadjáról dr. Müller János írt a Pécsi Színházi Élet 1924/25. évi 22. számában. Visszaemlékezéseit a JPM hangtára őrzi. 16 Gödri Kató operaénekesnő. A pécsi zeneiskolában K. Kalliwoda Olga növendéke. Énektanulmányait a budapesti Zeneművészeti Főiskolán végezte be. Szeged, Budapest, Miskolc és Pécs színházában főként operákban szerepelt. 1925-1932 között német városok operai színpadain, 1935-ben Bécsben énekelt, 1936-tól Pécsett tanított és koncertezett. A Pécsi Színházi Élet 1924/25. évi 17. száma címlapon közli arcképét.
