Baranya. Történelmi közlemények. 5-6. évfolyam (1992-1993/1-2)

SZEMLE - KISS Z. GÉZA: Ormánsági változások (Balázs Kovács Sándor)

KISS Z. GÉZA ORMÁNSÁGI VÁLTOZÁSOK Fejezetek a 18-19.századi társadalom történetéből Akadémiai Kiadó Bp., 1991. 262

p. A néprajzi és helytörténeti szakirodalomban igen sokan sokféle módon - főleg néprajzi vonatkozásokban - foglalkoztak Magyarország egyik jellegzetes néprajzi egységének, az Ormánságnak leírásával, elemzésével, történetével. Ezek a feldolgozások és közlések zömében a születésszabályozás, az egyke kapcsán íródtak, vagy a korabeli magyar lakosság életétől eltérő táji sajátosságok feltárásának és lejegyzésének igényével fogalmazódtak meg (pl. nyelvjárás, népviselet, szokások stb.). A mindennapi élet meghatározó területével a gazdaság törvényszerűségeinek, történetének részletes feltárásával, konkrét elemzésével csak az utóbbi esztendőkben foglalkoztak, éppen könyvünk szerzője, Kiss Z. Géza. Munkája alapját a vajszlói uradalom késő feudális kori történetét áttekintő vázlat és az ormánsági társadalom fejlődését vizsgáló kandidátusi disszertáció adja. Szerzőnk azonban nem kutatásai zárókövének szánta írásait, hanem az ormánsági népélet mélyebb rétegeinek feltárását könnyítő segédletnek, nagyszerű, új feladatok ösztönzőjének. Őt elsősorban nem a díszes ünnepi élet, hanem a szorgos, a természettel szemben vívott, máskor a természet segítségével végzett dolgos hétköznapok érdeklik. így munkáját a történettudományban egy viszonylag új szemlélet: az anlropocentrizmus, a történelem emberközpontú vizsgálata jellemzi. Kutatási eredményei és hatalmas forrásismerete, jegyzetapparátusa kitartó, lelkes és hangyaszorgalmú kutatót mutat be az olvasónak. A felhasznált források jegyzékéből kitűnik, hogy szinte minden eddigi, a témával kapcsolatos, nyomtatásban és kéziratban megjelent munkát felhasznált, nem beszélve a bő levéltári (egyházkerületi, egyházmegyei és egyházközségi) forrásanyagról. Kiss Z. Géza szinte hiánytalanul mindent számbavett, átnézett és kielemzett. Igen hasznosan forgatta református lelkész elődeinek szerteágazó gyűjtött, kutatott és feldolgozott anyagait. (Kákicsi Kiss Gézára és Munkácsy Dánielre gondolunk.) A művet tanulmányozó kutató és az ilyen jellegű témákat kedvelő olvasó szemével azt mondhatjuk, ez a munka az első - természetesen figyelve előzményeire (pl. ifj. Kodolányi János, Zentai János stb.) munkáira -, amely szinte teljes egészében átfogja e néprajzi csoport ma már nemcsak az érdekességeket, eltérő jellemvonásokat kutató történetét, hanem egy szisztematikus, jól felépített, világos, áttekinthető szerkezet mentén vezet el bennünket egy - a török hódoltság után még viszonylag életerős - néprajzi csoport életlehetőségeinek átalakulása során történő gazdasági és erkölcsi hanyatlásá-