Baranya. Történelmi közlemények. 5-6. évfolyam (1992-1993/1-2)
TANULMÁNYOK - SZIRTES GÁBOR: A Nemzeti Parasztpárt és az 1945-ös választások Baranyában
tapasztalható féltékenységre és lekicsinylésre, melynek alapja, hogy a parasztságnak a munkásmozgalomban részt vett rétegei a Nemzeti Parasztpárthoz csatlakoztak. Erdei azt is hangsúlyozta, hogy többnyire a nézetek azonossága jellemzi a pártnak a kommunistákhoz fűződő viszonyát. A középosztály jelentős részének „az igazi magyar ügytől" való idegenségét és idegenkedését, szociális érzéketlenségét, felemás műveltségét és a magyar nép vezetésére való alkalmatlanságát hangsúlyozta a helyi pártsajtóban megjelent cikkében Várkonyi Nándor. Ugyanakkor elismerően szólt a helyzet és a tennivalók feltárásában élenjáró népi írókról, akiknek vezetése alatt kívánnak munkálkodni „azok a középosztálybeliek, akik osztályhelyzetüket nem tekintve, a Nemzeti Parasztpártot választották politikai gyülekezésük helyéül". Tovább árnyalta a Kisgazdapárthoz fűződő viszonyt Kanyar Józsefnek a Pécsi Szabad Szó 1945. november 2-i - közvetlenül a választásokat megelőző - számában megjelent írása. „Mindig megértjük egymást a Kisgazdapárt paraszt- és földmunkás tagjaival, de halálos ellentétben vagyunk a dolgoztató polgárokkal, a kisgazdapárti urakkal - írta a párt dél : dunántúli kerületi titkára. - Bízzunk benne, hogy egyszer megtaláljuk, talán nem is sokára, az igazi kisgazdák kezét, de a magyar parasztdemokrácia felépítésében nem vagyunk hajlandók egy pártban helyet foglalni olyanokkal, akik eddig mindig csak nyúztak bennünket, küldték ránk a szolgabírók, az intézők, az ispánok botjait és csendőrszuronyait." Hasonlóan érvelt Kovács Sándor, a Kisgazdapártot a Parasztpártra cserélő megyei titkár is cikkében, aki átlépését azzal magyarázta, hogy nem kívánt urakkal egy pártban dolgozni, mert parasztok vezethetnek csak parasztokat, o akik maguk is tudják, mire van szüksége a parasztságnak. A párt választási propagandájában jelentős szerepet játszott továbbá az antifasiszta, Volksbund-ellenes harc és sváb-ellenes fellépés, a Kisgazdapárt valódi arculatának bemutatása, valamint a szegényparasztság megnyerésére és a kisgazdáktól való leválasz9 tására irányuló törekvés is. A párt tevékenységét ugyanakkor nem csak a Volksbund-ellenesség, az ún. svábkérdés rendezésének erőteljes hangsúlyozása kísérte, hanem a fasizmus támogatásáért felelősnek tartott hazai németségtől való elhatárolódás jeleként a párt magyar-jellegének, magyarságának erőteljes kidomborítása is. 10 Bár Erdei Ferenc a párt pécsi nagygyűlésének tízezres hallgatósága előtt 1945. augusztus 12-én azt hangsúlyozta, hogy nem embervadászatot, hanem igazságos ítéletet követelnek, a parasztpárti álláspont jóllehet tényleges visszaélések hatására, de - túlment a korábban szükségesnek ítélt mértéken. A nagygyűlés a földreform következetlen végrehajtását és a visszaéléseket is a svábok tevékenységével hozta összefüggésbe, és ezért követelte az összes Vblksbund és sváb földigénylő bizottság feloszlatását. Úgy ítélte meg, ha nem kerül erélyes kézzel megoldásra „a magyarság pusztuló hazájában, Baranyában" a svábkérdés, akkor néhány
