Baranya. Történelmi közlemények. 5-6. évfolyam (1992-1993/1-2)

TANULMÁNYOK - T.MÉREY KLÁRA: A Dél-Dunántúl településhálózatának változásai (1914-1950)

A háború előtl 20 nagyközség volt Zala megyében. Ezekben élt a megye népességének 15%-a. 27 esztendővel később a megfogyatkozott megye területén 22 nagyközséget találunk, s ezekben lakott a megye lakosainak 18%-a. A kisközségekben élők száma és aránya csökkent, 1910-ben 77, 1937-ben 70% élt nagyrészt aprófalvakban. Ha Dél-Dunántúl egészének településszerkezetét vizsgáljuk, akkor világosan kirajzolódik, hogy a népesebb települések felé történt elvándorlás, tehát az az iparosodás, amely munkaalkalmat teremtett, elősosorban a városokban és a nagyközségekben máris megtette hatását. De vajon változott-e a kép a külterületi lakott helyek vonatkozásában? Az adatok tanúsága szerint Baranya megyében 37.379 főről 23.547 főre csökkent a külterületen élők száma, ami az elcsatolások természetes következménye, hiszen két nagy uradalom, a dárdai és a bellyei jóformán teljesen az országhatáron kívülre esett. Az arányokat tekintve 1910-ben a népességnek 10,6%-a élt külterületen, 1937-ben ez az arány 7,5%-ra csökkent. Itt kell megemlítenünk azt is, hogy Pécsett, a megye székhelyén még mindig a népesség jelentékeny része élt külterületen, 19%-a lakott szőlőkben, bányatelepen stb. Baranyához képest is feltűnően nagy Somogy megyében az ún. külterületen élő népesség fogyása. 1910-ben a megye népességének még 18,7%-át találjuk külterületen ebben a megyében. 1937-ben ez az arány már 5,2%-ra csökkent. Tolna megyében 1910ben a népesség 15%-át tüntették fel külterületen élőnek, 1937-ben ez az arány 12%-ra csökkent. Zala megyében az 1910. évi 10%-os arány 2,8%-ra fogyott. A településhálózat egészében tehát ismét a modernizálódás irányában történt előrelépés. A munkahelyteremtés a nagyobb népességű településeknél elszívó hatást gyakorolt, amihez még hozzájárul az is, hogy a magasabb képzettséget nyújtó iskolák, jobb és szélesebb körű egészségügyi ellátás stb. csak ezekben a településekben találhatók.

19 E korszak egyik fő gazdasági fejlesztő ereje az iparosodás, amelynek mértékéről az előbbiekben már szóltam. A második világháború előre vetülő árnyéka és az ezzel kapcsolatosan meghirdetett ún. győri program újabb munkaalkalom-teremtő ereje ezen a területen is éreztette hatását a települések életében. Nyilvánvaló, hogy ez, majd a háborúval kapcsolatos országnagyobbodás a településhálózat alakulására is kihatott. Dél-Dunántúlon 1941 tavaszán történt nagyobb változás, amikor a Muraköz és az ún. Baranya-háromszög újból Zala, ill. Baranya megyéhez kapcsoltatott. Az új településrendet tükrözi vissza az 1944ben elkészült helységnévtár, amelynek adatait az alábbi táblázat tartalmazza.