Baranya. Történelmi közlemények. 5-6. évfolyam (1992-1993/1-2)

TANULMÁNYOK - BODA MIKLÓS: A középkori pécsi egyetem lokalizációjához

hallgatását" pedig könyvecskéjének műfaja („vázlatos előadás") indokolja. A megtalálás idejéről - közvetve - akkor értesülünk, amikor Németh Béla, hat évvel Juhász után, leírja a következőket: „Ezen czímernek egyik része 1896-ban ott szerepelt az ezredéves kiállítás történeti csarnokában (...). Ezt a czímert a Löwy-palota (ma: Széchenyi tér 2-3. sz. - B.M.) építése alkalmával annak közepe táján az alap ásatásakor találták meg (...). A czímer egészen megvolt, két darabra törve, melynek míg felét elszállították, egy ügyetlen kőműves másik felét az alapfalazatba tette. A meglévő részből látható, hogy a pajzs vízszintesen két részre oszlott fel: az első mezőben egy jobb kéz könyvet tartva, mely mint tudjuk az egyetemnek szokott jelvénye. A pajzs felső részén arany mezőben három csillag áll, a pajzs felső részén, minthogy a pajzsnak fele van meg, az „i" és „a" betűk olvashatók' (NÉMETH 1900. 2-3). Mivel a címertöredék ma is megtekinthető, tudjuk, hogy a „meglévő részen" csak egyetlen csillag látható, liliomos gallyal a (heraldikai) balján, aranyozásnak (legalábbis ma) semmi nyoma. Lent is csak egy vízszintesen álló könyvtöredék látható, metszésénél (fönt) egy zárócsattal; a tartó kéz, ugyanúgy mint a további két csillag, legfeljebb csak kikövetkeztethető. Ám ami igen lényeges: a megtalálás - Juhász közléséhez képest új helyszíne, a Löwy-palota, s a megtalálás ideje, hiszen tudjuk, hogy a Löwy (később Lóránt)-palota építése 1883-ban kezdődött. A Pécsi Figyelő is hírül adja ez év július 21-én, hogy az emelendő épülethez már tárolják az építőanyagot (MAD

AS 1978. 646)

4

. Németh Béla cikke - mely tulajdonképpen Szilvek Lajos „A pécsi egyetem története" című könyvének (Pécs 1899) ismertelése ürügyén íródott - azért is érdekes, mert kiderül: Németh (s nem Petrovich) volt az, aki elsőként kérdőjelezte meg a helyi szerzők közül Pázmány már idézett adatát az 1070-ben alapított bencés kolostorról. Miként Szilvek, úgy ő is tud a város „eltűnt" Szent Benedek templomáról, de nem tartja valószínűnek e szentegyház kapcsolatát kivált egy olyan egyetemmel, melynek teológiai kara nem volt. A szóban forgó címert ettől függetlenül az egyetemének tartja, de ennek bizonyításához szerinte ,jneg kellene keresnünk, ki volt az a hatalmas pártfogó, ki a pécsi egyetemet gazdagon dotálván neki ezen czímert szerezte", tekintve, hogy az első számú „szponzorok" (Lajos király, Vilmos püspök) címerét rég ismerjük, s egyik sem azonos a töredéken láthatóval

5

. Nyilván, mert a Löwy-palota környékén egyelőre nem lát lehetőséget az egyelem „elhelyezésére", a címer, mint mondja, egyébként sem lehet helymeghatározó, így összegez: „a kérdés tehát, mely helyen állt a pécsi egyetem, egyelőre megoldatlan" (NÉMETH 1900. 3; Vö. SZILVEK 1899. 32). Németh véleménye tehát jelentősen módosult a Várady-féle Baranya-monográfia ráeső részében leírtakhoz képest. Ott ugyanis még úgy vélekedik, hogy „az egyetem a jótékony nőegylet jelenlegi épületének helyén, a kert-utcza keleti felén állott". Tehát a már említett, római-korinak bizonyult romok zónájában (NÉMETH 1897. 2:294; Vö. BÉKEFI 1909. 58-59). Hogy Németh ezt a helyet 1900-ban már nem tartja az egyetem -