Baranya. Történelmi közlemények. 5-6. évfolyam (1992-1993/1-2)

TANULMÁNYOK - T.MÉREY KLÁRA: A Dél-Dunántúl településhálózatának változásai (1914-1950)

A 20-nál több munkást foglalkoztató vállalkozások azonban változatlanul egy-egy népesebb és nagymúltú településhez fűződnek, ill. a bányavidéken nyersanyaghoz kötődnek.

14 Mindez nemcsak egy-egy nagybirtok modernizálódását mutatja, nemcsak a falu és a puszták, a majorságok zárt világának „fellazulását" jelzi, hanem azt is, hogy a nagyobb haszon elérése már nem pusztán a földbirtok mennyiségétől függött. Ez volt a háttere és oka az ún. eszmei (uradalmi) községek hanyatlásának. Erre akkor döbbenhetünk rá, ha Tolna megye két legjellegzetesebb „eszmei községének", Újdombóvárnak és Majsamiklósvárnak felbomlási folyamatát követjük nyomon. Újdombóvár az Esterházy hitbizomány 12 önálló pusztájából alakult, s 1877-ben több mint 21 ezer kat. hold területen feküldt. Ehhez az uradalom újabb pusztákat csatolt később, amelyek már nem is voltak egymással szomszédságban. így Újdombóvár község közel 36 ezer kat. hold határának DNy-i szélén volt, belterület nélkül, Dombóvár község mellett a közigazgatási központ, onnan próbálták meg igazgatni ezt a nagy területet. Az uradalom földjeiből egyes részeket a szomszédos községek igénylői között az 1920-as években kiosztottak, majd az Országos Földbirtokrendező Bíróságnak (OFB) házhelykiosztásai révén az újdombóvári vasútállomás mellett egy közel 2000 lelket számláló zárt település keletkezett, és ezzel Újdombóvár „eszmei község" jellege megszűnt.

15 Már ekkor megkezdődött a két Dombóvár egyesítésére való törekvés, amely azonban csak 1946-ban valósult meg. Hasonlóan ehhez, az ugyancsak Esterházy hercegi hitbizományi pusztákat (18-at) egybefoglaló Majsamiklósvár 25.000 kat. holdon jött létre. Ehhez is újabb Esterházypusztákat kapcsoltak úgy, hogy közel 39 ezer holdas „község-mozaik" alakult belőle, amelynek lakosai 9 anyakönyvi kerületbe voltak beosztva. Az első világháború után ettől leváltak a vagyonválsági földek, amelyeket 13 szomszédos községhez csatoltak. Közben a hitbizomány egysége is megszűnt, az 1935. évi Gazdacímtár szerint Esterházynak volt itt 3 birtoka, de találunk néhány középbirtokost és OFB (Országos Földbirtokrendező Bíróság) -települést is. Majsamiklósvár nagyközséget 1940. január elején feloszlatták, és területének zömét Tamási kapta meg. Jelentékeny részeket kapott még 9 község, melyek közül több nem is a Tamási járáshoz tartozott.

16 A Tolnai megyei uradalmi községek rendezése közigazgatási és szociális szempontból is jelentős volt, mert a lakosok gyorsabban jutottak a közigazgatáshoz, és több pénz jutott szociális, kulturális és egyéb községi szükségletek kielégítésére. Ez pedig igen fontos volt a települések belső élete és egymáshoz való viszonya szempontjából egyaránt. Ezeknek az ún. eszmei községeknek a megszűnése volt az egyik legfontosabb esemény, amivel a régi feudális kori elzárkózás már feloszlott, és lehetőség nyílt a telepü-