Baranya. Történelmi közlemények. 5-6. évfolyam (1992-1993/1-2)

TANULMÁNYOK - T.MÉREY KLÁRA: A Dél-Dunántúl településhálózatának változásai (1914-1950)

2()()0-en felül volt Barcson az ellátatlanok száma, s ezért a szerb hadsereg által megszállt ezen területen a gabonarekvirálások már előrevetették az éhínség rémét.

4 A községnek 302%-os pótadót kellett kivetnie, hogy a szerb hadsereg ellátásának eleget tudjon tenni.

5 Amikor pedig a szerb hadsereg 1921 augusztusában - a békekötés értelmében - elhagyta ezt a területet, és végre a település elkezdhette élni a megszakadt régi életét, egyszerre lezárult a behozatal és a kivitel útja. A drávai hajóforgalom szünetelt, a Dráván átívelő hidakon is lezárták a forgalmat.

6 Ez a pár felvillantott helyzetkép igen jellemző erre a korra. Ugyanezt vagy ehhez hasonlót találunk ekkor a határfolyóvá előlépett Dráva partján mindenütt, de másutt is, ahol régen kialakult baráti és üzleti kapcsolatoknak vetett véget a béke-diktátummal kijelölt új határvonal. A településhálózatban ismét súlyponteltolódások jöttek létre, s ezt elősegítették a falusias térség belső változásai is. A földreform törvények és rendeletek elemzése azt a szándékot sugallja, hogy a falvak népét meg kellett nyugtatni, az óriási latifundiumok közé szorított kis- és nagyközségek, sőt még a puszták népe számára is lehetőséget kellett adni a földszerzésre, a megélhetési alap biztosítására. Ezt a célt szolgálta az 1920-ban megalkotott XXIX. törvénycikk és az ehhez kapcsolódó és ennek végrehajtásáról gondoskodó 8420/1920. ME sz. rendelet. Ez a házhelyek és a kishaszonbérlctek kérdését szabályozta. Ezek a kishaszonbérleti szerződések több községben lecsillapították a földéhséget és földínséget, de a földbirtokmegoszláson nem változtattak semmit. Ezt újabb törvények voltak hivatva megtenni. Az 1920. évi XXXVI. te, amelyet az Országos Földbirtokrendező Bíróság volt hivatott végrehajtani. Ezeknek a törvényeknek a végrehajtását községenként kellene feldolgozni. A történettudomány mai állása szerinti vizsgálatok azt mutatják, hogy területenként ezek je7 lentős változásokat nem hozlak. Lényeges kérdést érintett az 1921. évi XLI. te, a vagyonválsági törvény. A vagyonválság célja az államháztartás egyensúlyának helyreállítása végett szedett egyszeri súlyos vagyonadó, amely a földreform vagyonválságról szólt, s eredetileg minden birtokot terhelt volna. Utóbb pl. a Kaposvári Pénzügyigazgatóság már csak 62 vagyonválságos földbirtokról készített javaslat-tervezetet az 1920-as években, amely végül csak 57 nagybirtokost érintett közvetlenül, mert pl. a piarista kusztodiátust mentesítették alóla. Ezt követően született meg az 1924. évi VII. tc. a földreformról, amely némileg kiterjesztette a házhelyhez és földhöz juthatok körét, de a kiosztás mértéke átlagosan alig volt több 1,5 kat. holdnál.

9 Lényeges változás tehát a kisközségek, falvak helyzetében nem történt. Noha voltak helyenként közigazgatási változások, községösszevonás és önállósulás egyaránt, de ezek a településszerkezet alapvető stabilitását nem változtatták meg.

10