Baranya. Történelmi közlemények. 5-6. évfolyam (1992-1993/1-2)

TANULMÁNYOK - T.MÉREY KLÁRA: A Dél-Dunántúl településhálózatának változásai (1914-1950)

T. MÉREY KLÁRA A DÉL-DUNÁNTÚL TELEPÜLÉSHÁLÓZATÁNAK VÁLTOZÁSAI (1914-1950) Az első világháború a települések életét érintette mélyen, hiszen a mozgósítás, a katonai behívások a férfiak nagy részét vitte el a frontokra, s az otthoni munkát az asszonyoknak és a férfiak kevésbé munkaképes részének kellett ellátnia. A településhálózatban - ilyen körülmények között - változásra nem is lehetett számítani. A települések egymáshoz való viszonya nem változott. Legfeljebb a vasútvonalak mentén fekvő településekben lett élénkebb a forgalom, lüktetőbb az élet, mentek a katonavonatok, hadiszállítások és a haditermelés lendítette fel a forgalmat. Ugyanakkor a békés termelés lelassult, nyersanyag és munkáskéz hiánya nehezítette az életet.

1 A háború vége, a két forradalom és az idegen megszállás döntő és hosszú ideig tartó változásokat nem hozott, annál nagyobbak voltak azok a változások, amelyek a trianoni békekötés értelmében ezt a területet érintették. A Dél-Dunántúl négy megyéjének összesen 21.042 km

2-t magában foglaló területéből 2251 km

2-t a Szerb-HorvátSzlovén Királyságnak ítéltek, tehát az általunk vizsgált terület 10,5%-kal lett kisebb. Ennek megfelelően a népességszám is csökkent. 1910-ben az átcsatolt területen 181.335 lakos élt, és ez az egész Dél-Dunántúl akkori népességének 15,3%-a volt.

2 v A településhálózat fejlődése szempontjából döntő csapás volt az, hogy a jól kiépített közlekedési hálózat egyszerre megszakadt, mert a folytatólagos vasút- és útvonalak egy része az országgal ellenséges érzületű szomszédos állam kezébe jutott. E tanulmánynak nem célja az, hogy a békekötés következtében beállott új helyzet minden oldalú elemzését adja, de itt is rá kell mutatnunk azokra a külső tényezőkre, amelyek a gazdasági életre bénítóan hatottak, és ezzel az egész társadalom, és ezen belül az egyes települések lakóinak életét tették nehézzé. El kell tekintenünk a mélyebb elemzésektől, és csupán a településhálózatra koncentráltan vizsgáljuk meg azokat a konkrét problémákat, amelyek a statisztikai adatokkal adnak képet a területen kialakult új helyzetről. A legfontosabb probléma: a közlekedési hálózat megcsonkítása, a nagy forgalmú határ menti települések elzárása a „természetes" háttértől, a déli irányba nyúló vonzáskörzet teljes elszakadása. Ez érvényes volt a határ mentén fekvő minden településre. A helyzet jellemzésére most csupán Barcsot és -a vele 1928-ban közigazgatásilag egyesített Drávapálfalva helyzetét tekintjük át.~ Mindkét településen 1910-1920 között csökkent a népesség. Ebben nemcsak a háborús vérveszteség, a munkaalkalmak csökkenése tükröződik, hanem elsősorban a két település földrajzi helyzete is. 1920-ban