Baranya. Történelmi közlemények. 5-6. évfolyam (1992-1993/1-2)

TANULMÁNYOK - BODA MIKLÓS: A középkori pécsi egyetem lokalizációjához

el meggyőződésétől, mondván, hogy kolostor és iskola egyet jelentett valamikor, kivált a bencések esetében (KARDOS 1799. 2-3). Jóllehet a „nem közönséges műveltségű" férfiú minden bizonnyal Koller József volt, akit már életében is „tudós prépostként" emlegettek (Kardos könyvtári búvárkodásai idején még csak kisprépost volt), egyháztörténeti főművében (KOLLER 1784) nem szól az egyetem feltételezett helyéről. Aigl Pál azonban - az elenyészett pécsi kolostorokról szólván - idézi névtelenünket (AIGL 1838. 185), majd megjegyzi, hogy annak szövegében láthatólag Nagy Lajos 1367. szeptember l-jén alapított egyeteméről van szó. (Haec illa videtur esse Universitas, quam Ludovicus Magnus anno 1367. die 1. Septemb. fundavit.) Újabb fél évszázad múltán immáron magyar - és közel egyidejűleg német - nyelven népszerűsíti Haas Mihály (alias Michael Haas) a szerinte 1367-ben, mondhatni kifejezetten az egyetem kedvéért alapított bencés kolostort. Nem Kardosra hivatkozik, hanem ,,a' török' elűzése után készült deák kézirat"-ra, midőn a „benedekiekről" szólván megjegyzi: „Vala Pécsett e' szerzetnek nagyszerű kolostora és temploma egyetemmel együtt (...). Allott pedig a' monostor a' város déli részén, közel a' mostani püspöki kerthez, hol nem rég roppant maradványt valának még láthatók." (HAAS 1845. 250, 156. Vö. HAAS 1852. 28) Mint Békefi Rémig, majd Petrovich Ede is utal rá: a bencések állítólagos rendházát egyedül Pázmány Péter 1629-ben, az esztergomi zsinat aktáival együtt kiadott összeállítása „jegyzi", az alapítás évét (1070) is megadva. Míg azonban Békefi a bencések jelenlétét a középkori városban nem vonja kétségbe, csupán az egyetemmel való topográfiai kapcsolatukat vitatja (BÉKEFI 1909. 58, 62), Petrovich Ede szerint Szent Benedek rendjének sohasem volt háza és temploma Pécsett, a hagyomány minden bizonnyal a Szent Benedek plébániatemplom egykori létében gyökerezik. Véleménye szerint: .Mikor Pázmány Péter 1629-ben a magyar egyház újjászervezéséhez fogott és elkészítette az elenyészett apátságok és prépostságok jegyzékét, akkor mondhatta be valaki a Benedek templom hatására, hogy a bencéseknek Pécsett is volt rendházuk. Sőt később valaki azt is hozzáfűzte, hogy a rendet 1070-ben Salamon király telepítette le Pécsett" (PETROVICH 1971. 153). Ugyanakkor megjegyzi: a Citrom utcai romok fekvése ugyan megengedné, hogy ide képzeljük az elenyészett plébániatemplomot, valószínűbb azonban, hogy a karmeliták telepedtek le annak idején ezen a területen (PETROVICH 1971. 153-154). Mindenesetre Kárpáti Gábor újabb (sajnos rendkívül szűkszavúan, s inkább csak a napi sajtóban publikált) ásatásai eldönteni látszanak a kérdést. Kárpáti szerint ugyanis a szóbanforgó Citrom-utcai területen a Szent Benedek templom maradványai rejtőznek, míg a karmeliták az Irgalmasok utcájától keletre építették fel annak idején (1372 körül) rendházukat (KÁRPÁTI 1991. 167; Vö. HERVAY 1990. 51). Azt már 1904-ben