Baranya. Történelmi közlemények. 5-6. évfolyam (1992-1993/1-2)

TANULMÁNYOK - MARFI ATTILA: A magyar nyelvű színjátszás kezdetei Pécsett

rát közvetítő önálló társulatra, de azt is megmutatta, hogy ennek megvalósításához széles körű összefogásra is szükség volt. Ennek elmúltával pedig a legjobb szándékú kezdeményezés is elhalhat. Ujabb próbálkozások Szerencsérc ezt követően sem maradt magyar társulat nélkül a város magyarsága. Nemsokára az eddig mereven elzárkózó Deutsche Theater megnyitotta kapuit a magyar teátristák előtt. A német társulatok ui. sorozatos botrányok után egymaguk nem voltak képesek anyagi veszteségek nélkül működni. Alig két esztendő alatt 6 direktor fordult meg a Polgári Casino színházában. Többnyire súlyos adósságokkal a hátuk mögött, az éjszaka leple alatt hagyták el a városfalakat. A Casino részvényesei már attól tartottak, hogy a társulatok elkerülik a várost. Ebben a helyzetben kézenfekvőnek tűnt, hogy a zajosabb sikereket elért és a nagyobb közönséget vonzó magyar társulatok számára felkínálják a játszási lehetőséget. Igaz először csak két hónapig játszottak a színházban. Az utána következő években már a fél éves téli évadokban is szerencsét próbálhattak. Az eddig publikáltakkal ellentétben nem 1846-ban, hanem már 1842-ben felcsendült az első magyar nyelven előadott darab a város első kőszínháziban. Hevesy Imre és székesfehérvári színháza mutatkozott be ekkor (1842 nyarán) a német társulat évadjának befejeztével. A direktor egy évvel később újból kérte a színházat, „Minthogy a múlt évben szerenesések valánk kegyes engedelmeknél fogva mutatványaink előadása véget a színházat kinyerni, a következő megyei közgyűlés alkalmával adandó 8, azaz nyoltz játékszíni darabok előadására szükségeltetne a színház". Nemsokára az időközben nagy rutinra szert tett Kilényi Dávid is újból ellátogatott társulatával városunkba, 1846-ban pedig Havi Mihály és Szabó József dalos-táncos színháza - az első már Európában is ismert 39 nagy társulat - időzött a Mecsek alján. Ebben a csoportban játszott akkor Szigligeti Ede, a később közkedveltté vált színpadi szerző is. A társulat repertoárjában olyan sikeres darabokat vonultattak fel, mint „A zsidó", „A rab" és „A szökött katona" című Lendvay Mártonhoz írott dicsőítő vers.