Baranya. Történelmi közlemények. 5-6. évfolyam (1992-1993/1-2)

TANULMÁNYOK - MARFI ATTILA: A magyar nyelvű színjátszás kezdetei Pécsett

színpadokon, társulata új vezetéssel, de szinte minden esztendőben jelen volt a városban. A székesfehérvári, s nevét többször is megváltoztató társulat hegemóniáját csak elvétve szakította meg más tájakról érkező színi csapat. De természetesen erre is volt példa a város színjátszásának történetében. Ezek közé tartozott Komlóssy József színigazgató is, aki a Dunántúli Színjátszó Társasággal lépett fel 1832 őszén.

13 Négy év múlva újból olyan társulatnak tapsolhattak a pécsi polgárok, akik még nem jártak a város falain belül. Fekete Gábor, a Zalavármegyei Nemzeti Színész Társaság igazgatója 1836 késő tavaszán egy hónapnyi játszási időre kapott lehetőséget a városatyáktól.

14 A levéltári források tanúsága szerint ugyancsak ez időkben emlékezetes sikereket értek itt el Pály Elek és Baky Gábor igazgatók komédiásai. Balogh István első fellépése óta eltelt 30 esztendő során több száz színművet adtak elő magyar nyelven. Ez idő alatt 23 alkalommal léptek fel városunkban magyar teátristák. Egy-egy ilyen alkalom általában 1-2 hónapig tartott. Fellépéseikkor a kor divatos sikerdarabjait, főleg német és francia színműveket adtak elő. Gyakran csendült fel magyar színészek előadásában opera és más dalmű is. Törekvések egy állandó színház megépítésére A reformkor évtizedeiben a szenátus egyik legégetőbb problémája a városba érkezett vándortársulatok elhelyezése és egy önálló színiterem megépítése volt. A városi polgárság megerősödésével, meg-megújuló önállósulási törekvéseiben nagy szerepet kapott a városi színház megalapításának gondolata. Nem csoda, hogy minden ilyen irányú kezdeményezést igyekeztek azonnal támogatni. így volt ez 1829-ben is, amikor egy pécsi képíró, bizonyos Trabert Péter hozakodott elő színházalapítási tervezetével.

15 Sajnos vállalkozása - mint később kiderült megfelelő anyagi fedezet hiányában komolytalanná vált. Trabertnél már sokkal körültekintőbb volt Johann Balde isztriai kereskedő, aki kiválló helyi kapcsolatai révén kezdetekben komoly támogatást kapott a városi vezetéstől.

16 Balde 1834-ben adta be kérelmét, hogy a város Fő terén színházat, fogadót, kávéházat és „táneznak való szálát" építhessen. Azonban hiába rendelkezett a messziről jött kalmár bennfentes kapcsolatokkal s nem elhanyagolható anyagiakkal, Szepesy Ignác megyéspüspök több ellenvetése miatt ez a sokat ígérő tervezet is kudarcba fulladt. Balde nagyszabású vállalkozását feladva 1836 nyarán elhagyta a várost. Elképzeléseit azonban az 1836 végén megalakult Pécsi Polgári Casino igyekezett megvalósítani. Az ehhez nélkülözhetetlen fundust sikerült is megszerezniük a Fő tér (mai Széchenyi tér) keleti felén.

18 Az itt létesített egyesületi székházuk felépülte után jelentetlék csak be színházépítési kérelmüket. így a pécsi püspököt kész helyzet elé