Baranya. Történelmi közlemények. 5-6. évfolyam (1992-1993/1-2)

TANULMÁNYOK - MARFI ATTILA: A magyar nyelvű színjátszás kezdetei Pécsett

MÁRFI ATTILA A MAGYAR NYELVŰ SZÍNJÁTSZÁS KEZDETEI PÉCSETT A reformkori színikultúra újabb forrásai Európa színjátszásának fejlődésében a 18. század fordulópontot jelentett. Anglia, majd Franciaország piactereiről biztos tető alá vonulhattak a komédiások. Az állandó színházak kialakulása mellett a vándortársulatok továbbra is sorra látogatták a nagyobb településeket. A késő középkori színikultúra fejlődési vonala nyugatról keletre haladt, és legvégső állomása a német nyelvterület(ek) volt(ak). A német színi csoportok közvetítésével juthatott el Thália üzenete a Kárpát-medencébe is. Ezek a társulatok Európa keleti feléig vándoroltak el mutatványos szekereikkel, pontosabban fogalmazva a birodalom keleti tartományaiban is meghonosították a színművészetet a 18. század derekán. A török alól felszabadult Magyarország útjain is rövidesen megjelentek a német mutatványosok ekhós szekerei. Az első ilyen társulat 1727-ben fordult meg városunkban. Sajnos róluk csak annyi ismert, hogy a mutatványaikhoz szükséges jelmezek, ruhák valami úton-módon elvesztek.

1 Róluk többet nem tudunk, de pár év múlva, 1730-ban a városban fellépő Peter Berger társulatáról már több ismeretünk (is) van (MÁRFI 1990.47), noha sikertelen próbálkozásaik után hamarosan elhagyták a várost. Őket csak pár évtized múlva követte Mathias Koller színtársulata, kik már a város előkelő polgári szálaiban szórakoztatták a pécsi nagyérdeműt. Azonban rendszeresen 1800-tól érkeztek Pécsre színtársulatok, melyek kezdetben kizárólag német vándorkomédiások voltak. A magyar társulatok megjelenése A magyar nemzeti kultúra „felfedezése" és a nagyobb városokban tapasztalható polgárosodás következményeként a magyar nyelvű színjátszás is kezdett teret nyerni a 19. század első felében. Városunkban és a vármegye területén a magyar nemesek először 1815-ben kezdeményezték nyilvánosan is a magyar színjátszás támogatását (KARDOS 1932. 54-55). A kezdeti lelkesedés azonban hamar elhalt. Ez a passzivitás sajnos akkor is megmutatkozott, mikor 1818-ban Balogh István társulatával az első magyar színi társulat érkezett a városba.

3 Az amúgy már országosan is ismert komédiáscsoport megfelelő anyagi és erkölcsi támogatást nélkülözve csak pár napig maradhatott a város falain belül. A sikertelenség miatt Balogh tovább utazott társulata zömével. Ittmaradt néhány társuk - bár hetekig próbálkoztak a szenátusnál - sem járt nagyobb szerencsével.

4 E felemás értékű próbálkozás ellenére is nagyon fontos az a tény, hogy Balogh komédiásaival az első magyar színi csoport lépett fel a Mecsek alján. Ettől kezdve szin-