Baranya. Történelmi közlemények. 5-6. évfolyam (1992-1993/1-2)

DOKUMENTUM - A Pécsi Postaigazgatóság működése a szerb megszállás alatt (Bodor Mihály)

Szííts Emil: Politikai küzdelmek a megszállt Pécsett és Baranyában. Vonyó József: A Nemzeti Egység Pártjának társadalmi bázisa Baranya megyében (1933-1936). Vargha Dezső: Pécs Thj. város szociálpolitikai tevékenysége (1930-1944). Boros László: 17. századi osztrák szobrászvázlatok Baranyában. Móró Mária Anna: A pécsi malmok 1818. évi felmérése. Huber Kálmánné: Pécsi humoriszükus lapok (1872-1921). Erdődi Gyula: Adatok ;i baranyai lanoncoktatás történetéhez 1901-1921 között. Márti Attila: Adatok Nikelszky Géza munkásságához. Szkladányi Péter: Színház zene Pécsett a 19. század első felében. Nádor Tamás: Adatok és dokumentumok a pécsi ünnepi játékok történetéből (1933-1938). Andrásfahy Bertalan: A nemzetiségi és néprajzi csoportok szerepéről. Nag}' Lajos: A palotabozsoki parasztok lázadása 1766 novemberében. Sikfői Tamás: Az. osztályharc és nemzetiségi kérdés néhány problémája Baranya megyében a szerb megszállás harmadik szakaszában (1919. augusztus 1-1921. augusztus 22.). Gorjánác Rádojka: Az 1919. évi szerb népszámlálás a megszállt Baranyában III. rész. Tilkovszky Lóránt: Magyar-szlovák viszony és szlovák nemzetiségi mozgalom Magyarországon (1914-1945). Füzes Miklós: A nemzetiségi oktatás fejlődése a Délkelet-Dunántúlon 1949-1972. - 1985-1986. Pécs, 1986. Ára: 170 Ft. Nagy Lajos: A kurucok és rácok pusztításai Baranya vármegyében 1704 elején. Odor Imre: Baranya nemesi társadalma a francia háborúk korában. Rozs András: Kopács község úrbéri panaszai a 19. század első felében. Márji Attila: Baranya vármegye egyesületei (1867-1914). Koroknai Akos: A dualizmus kori parlamenti választások a Délkelet-Dunántúlon (II. rész). Szüts Emil: Baranya-pécsi autonómiai tervek 1918-1921. Vargha Dezső: Vizsgálatok Pécs Thj. város gazdálkodásáról és tisztviselőinek, alkalmazottainak helyzetéről (1929-1944). Vonyó József: Politikai küzdelmek Baranya megyében és a NFP a Gömbös-kormány idején. Erdőst Ferenc: Baranya közlekedési hálózatának fejlődése a 19. század második felében. 7. Mérey Klára: Baranya megye gyáriparának helyzete a második világháború idején és az azt követő evekben. Móró Mária Anna: Baranya vármegye malmai 1785-86-ban. Boda Miklós: A „sevillai kódexek" és a Janus Pannonius-szöveghagyomány kérdőjelei. Solymár Imre-Szőts Zoltán: Források a bukovinai székelvek történetének tanulmányozásához (I. rész). Sarosácz György: A Pécs környéki bosnyák falvak iskolaügyének és közművelődésének kezdetei. Fogarassx László: A magyar-délszláv kapcsolatok katonai története 1918-1921. llonáih Csaba: A revíziós törekvések éa a nemzeliségpolitika tükröződése Baranyában (1935-1937). Szita László: A nemzetiségi nyelvtanítás a Délkelet-Dunántúlon a két világháború közötti időszak oktatásügyi statisztikájának tükrében. Tilkovszky Lóránt: Bajcsy-Zsilinszky Endre 1944. évi tanulmánya a kisebbségi kérdésről és Magyarország belső födera IizásáróI. Cseresnyés Ferenc: Az 1947-48. évi baranyai telepítésnek néhány dokumentuma. Füzes Miklós: A népesség anyanyelv szerinti összetételét befolyásoló tényezők Délkelet-Dunántúlon 1941 és 1949 között.