Baranya. Történelmi közlemények. 5-6. évfolyam (1992-1993/1-2)

DOKUMENTUM - A Pécsi Postaigazgatóság működése a szerb megszállás alatt (Bodor Mihály)

„Cenzúra: háborús .vagy rendkívüli körülmények között az arra illetékes polgári vagy katonai hatóság a postai küldemények megvizsgálását bélyegzővel (felbontás esetén cenzura-zárószalagra is ütve) jelzi." A legelső cenzúrabélyegzők Magyaroszágon az 1848-as szabadságharc idejéből ismertek. Az első világháború ideje alatt a cenzúra alkalmazásának alapját az 1912. évi LXIII. tc. 8. §-a, illetve az 1914. június havi 5478. sz. M.E. rendelet képezte. Az I. világháború befejezése után Magyarország területének nagy részét megszálló idegen hatalmak az általuk megszállt területeken cenzúrázták a postai küldeményeket, újságokat. Baranya megye jelentős részét megszálló szerb csapatok parancsnoka rövid időn belül korlátozó rendeleteket bocsátott ki, melyek közül a legfontosabbak a következők voltak: A magyar kormánytól érkező rendeleteket csak a parancsnokkal való előzetes egyeztetés után hajthatták végre a közigazgatási szervek. Koronák és levelek behozatalást és kivitelét megszigorította. A megszállt baranyai és pécsi területnek a Posta-telefon-távirat igazgatásának felügyeletével dr. Miklián István újvidéki postatisztet bízta meg. December 23-tól a hírlapok és egyéb nyomtatványok cenzúrázását rendelte el. A budapesti lapok egyes példányai néha már az állomáson (főpályaudvaron) megsemmisítésre kerültek. December 28-tól a postai csomagforgalom korlátozására került sor: A csomagok feladás előtt a postán átvizsgálásra kerültek, ha az előírásnak megfeleltek, akkor kerültek lezárásra és továbbításra. A megszállott területről tilos volt kiküldeni ruhaneműt, ruházati cikkeket, élelmiszereket és vászonanyagokat. A tilos tartalmú csomagokat a katonai parancsnokság lefoglalta és elkobozta. (A csomagforgalom 1920-ban a demarkációs vonalon kívül eső területekre nem terjedt ki.) A levelek és táviratok cenzúrázása 1919. január 2-án kezdődött.

9 Oberhammer Antal Pécs szab. kir. város főispáni teendőkkel megbízott kormánybiztosa a belügyminiszternek írt jelentésében 1918. december 29-ben jelölte meg a cenzúrázás kezdőnapját. Az általam eddig látott postai küldeményeken a legkorábbi időpont 1919. január 3. E napon jelent meg a helyi újságokban a pécsi poslafőnök január 2-i tájékoztatója a levélposta cenzúrázásáról. Levél, ajánlottlevél terjedelme, legfeljebb olvashatóan és értelmesen írt 4 oldal. Ez a rendelkezés az állami, törvényhatósági és községi iratok, rendeletek terjedelmére nem vonatkozott. Levelek és csomagok feladása csak nyitott állapotban történhetett. A feladót kötelezték, hogy címét és lakását á levélborítékon, valamint a csomagon tüntesse fel.