Baranya. Történelmi közlemények. 5-6. évfolyam (1992-1993/1-2)

DOKUMENTUM - A Pécsi Postaigazgatóság működése a szerb megszállás alatt (Bodor Mihály)

A PÉCSI POSTAIGAZGATÓSÁG MŰKÖDÉSE A SZERB MEGSZÁLLÁS ALATT Az első világháború befejezése után az antant hatalmakkal a magyar kormány 1918. november 13-án Belgrádban fegyverszüneti egyezményt kötött. A fegyverszüneti egyezmény alapján Magyarország területének jelentős része katonai megszállás alá került. Az ország déli részét szerb csapatok szállták meg november 14-től. A pécsi Postaigazgatóság területének nagy része ebbe a megszállási zónába esett.

1 A Postaigazgatóság területe - akárcsak ma - Zala, Somogy, Tolna és Baranya megyéket foglalta magába. A szerbek ezt a területet megszállt baranyai területeknek nevezték el. Megérkezésük után hamarosan szigorító rendelkezések tömegét adta ki a katonai parancsnok, melyek a postát a következő pontokon érintették:

1/a - a Postaigazgatóság fölé igazgatási felügyelőt nevezett ki; - a postai küldeményeket, újságokat ellenőriztette; - a postaforgalomban a csomag és értéklevél kézbesítés korlátozás alá került. Külföldre (a demarkációs vonalon túlra), ilyen jellegű küldemények továbbítását leállította. A Postaigazgatóság belső ügyeibe nem szólt bele. A posta szervezetében és működésében változás nem történt. A postára továbbra is a magyar jogszabályok vonatkoztak. A budapesti központtal való kapcsolat a korlátozások ellenére megmaradt. A posta működéséhez pénzt a szerbek nem adtak, a központnak sem engedték, hogy pénzt küldjön a zónába. Más megoldás nem volt, mint Magyarországról koronát csempészni. 1919. elején ez a megoldás is megszűnt, mert az osztrák-magyar koronákat lebélyegezték. A postai értékcikk eladások is jelentősen csökkentek. Ennek oka egyrészt a megindult bélyegcsempészet volt, másrészt a központtól sem kapott új bélyegeket. A forgalomból kivont bélyegekből volt raktárkészlete, de nem használhatta. A Postaigazgatóság a kialakult helyzetből azt a következetetést vonta le, hogy ha ezen nem változtat, rövid időn belül működésképtelenné válik. Ezért 1919. március végén a pécsi Posta-, Távírda és Telefon Igazgatóság (PTT) előterjesztéssel fordult a Magyar Tanácsköztársaság Kormányához, hogy engedélyezze a kialakult helyzet miatt bélyegkészletéből egyes értékek felülnyomását és forgalomba hozatalát. Az MTK Posta Távírat és Telefon Rendeletek Tárában (PTTRT) 7155. sz. alatt jelent meg az engedélyező leirat. A leiratban engedélyezettektől a postaigazgatóság eltért, ezt az MTK kormánya PTTRT-ben 13171. számú rendeletében mint tényt közölte. A bélyegek felülnyomására a Dunántúl RT. nyomdájában került sor. A nyomdai munkák ellenőrzésére bizottság felállításával bízta meg Szabón István PTT főigazgató Solti Lajos postai főtanácsost. „Baranya 1919." felülnyomással ellátott bélyegek 1919. május 5-én kerültek forgalomba. A lakosság a megjelenés napján, utána május végétől vehetett bélyegeket. Pécsett leveleket csak a főposlán, vidéken a postahivatalokban ad-