Baranya. Történelmi közlemények. 5-6. évfolyam (1992-1993/1-2)
MŰHELY - RAJCZI PÉTER: Professzorok és diákok Nagy Lajos király pécsi egyetemén
Miként azt a te kívánságod is tartalmazza, te az előadottakban nem voltál vétkes, és János bekövetkezett halála miatt sajnálkoztál és sajnálkozol, és mivel a magasabb egyházi rendeket elnyerni kívánod, lelki megnyugvásod végett alázatosan esedezel, hogy neked a rendek felvételénél segítségedre legyünk, és így a nagyobb rendeket elnyerhesd, valamint hogy lelkipásztori és anélküli egyházi javadalmakat, amennyiben azokat neked kánonjogilag megadják, átvehessed és megtarthassad, apostoli tekintélyünknél fogva téged felmentünk... (A továbbiakban a fentieket megismételve megerősíti.) Kelt Rómában, Szent Péternél, június 7-én, uralkodásunk XI. évében." (1400. június 7.) A verekedésnél jelen volt Szöllősi Bálint fia György szintén felmentésért folyamodik IX. Bonifác pápához. A felmentést majd ugyanezen év december 5-én kapja meg. A kérelmében kissé módosítva adja elő a tényállást, de ugyancsak jogos önvédelemről beszél. Szerinte Kanczellár János íjjal és karddal felfegyverkezve kijelentette, hogy megöli Csóth fia Györgyöt. Ő a rektor segítségét kérte, aki az előadást megszakítva Kanczellár János elé ment. Kanczellár János ekkor a rektort egy bottal fejbe akarta verni. A rektor segítségére siető diákok próbálták megfékezni. Eközben történt, hogy Csóth fia György rányilazott Kanczellárra. A nyílvessző a bal szemébe hatolt, és Kanczellár harmadnapra meghalt. Békefi Rémig idézett művében még egy esetről beszél ugyancsak a vatikáni levéltári adatok alapján. Eszerint László fia Lukács klerikus és egy másik kispap Lukács lakásán egy késsel és egy ostorral játszott. Eközben Lukács véletlenül megütötte a kispap karját. A kar a következő éjjelre megdagadt és nagyon fájt. Orvoshoz fordultak, aki öt köpülyt tett a sérült helyre. Erre az mégjobban megdagadt, egy másik fekély is keletkezett, és tizenkét napra a kispap meghalt. Közben pedig két orvos is kezelte. (Eszerint két orvos is működött Pécsett. Ez is sejteti az orvosi kar létét.) A pécsi egyetem professzorairól illetve diákjairól egyéb konkrét adatunk ez ideig nincs. Mivel László fia Lukács ügyében keletkezett pápai irat 1402. február 24-én kelt, ez az időpont még biztos az egyetem létezésével kapcsolatban. Noha Mátyás király 1465-ben kelt levele II. Pál pápához - Békefi Rémig olvasata szerint - azt állítja, hogy „Magyarországon, jóllehet terjedelmes és termékeny, nincs egyetem (stúdium generale) más", és ez alapján kér engedélyt egyetem alapítására, nem bizonyítja feltétlenül egy felsőoktatási intézmény létének hiányát. De ez a kérdés már meghaladja a jelenlegi forrásközlésem célját és keretét. FORRÁSOK BÉKEFI = A pécsi egyetem. Székfoglaló Dr. Békefi Rémig rendes tagtól. Budapest. Kiadja a Magyar Tudományos Akadémia, 1909. KOLLER = Josephi Koller: Cathedrális Ecclesiae Quinqueecclesiensis Canonicus: História Episcipatus Quinqueecclesiarum. Posonii, 1784. Petrovich Ede nyug.gimn.tanár, püspöki levéltáros irathagyatéka.