Baranya. Történelmi közlemények. 5-6. évfolyam (1992-1993/1-2)

TANULMÁNYOK - SZIRTES GÁBOR: A Nemzeti Parasztpárt és az 1945-ös választások Baranyában

13 PSzSz 1945. szeptember 3. 14 PSzSz 1945. október 22. 15 ÚD 1945. október 17. I6 ÚD 1945. október 20. valamint PSzSz 1945. november 2. l7 Összesítő eredménykimutatás a nemzetgyűlési választásokról - 1945. - Politikatörténeti Intézet Levéltára (korábban: Párttörténeti Intézet Archivuma), 184 f. 7/11. köt.; valamint Tóth István: A Nemzeti Parasztpárt története 1944-1948. Kossuth, Bp., 1972. 109-117. p. Baranyában a koalíciós pártok az alábbi szavazatokat szerezték meg: Kisgazdapárt 97329. Szociáldemokrata Párt 27446, Kommunista Párt 26019. l8 Borhándi Gyula: A magyar népi mozgalom - Püski, New York, 1983. 401-402. p. ^Illyés Gyula: Naplójegyzetek 1929-1945. - Szépirodalmi, Budapest, 1986.'397. p. Z0 Márkus István szociográfus ír erről Parasztság és politika című írásában. - Valóság 1947/2. sz. 81. p. 21 Lásd erről Borbándi: i.m. 420-423. p. 22 Szirtes G.: i.m. (lásd l.sz. jegyzetben). ^PSzSz 1945. november 12., valamint Paraszt Újság 1945. december 30. 24 Baranya Megyei Levéltár (a továbbiakban: BML) Nemzeti Bizottsági jegyzőkönyvek (a továbbiakban: NB jkv.) 2-66. sz. 1944. december. 1945. december, 1945. május 7. 25 T T Uo. lb Kanyar József: A reménység esztendei. A Nemzeti Parasztpárt a Dél-Dunántúlon - Pannónia Könyvek, Pécs, 1989. 48. p. 27 PSzSz 1945. november 12. M BML NB jkv. 1945. június 9. 29 BML NB jkv. 1946. március 14. A levél tartalmazta azt a követelést, hogy a paraszti tömegek továbbkép­zését a dolgozók iskoláival egyenértékű iskolák létesítésével kellene biztosítani és a vármegyei törvényhatósá­gi székhelyeken a paraszti tömegek részére kollégiumokat felállítani. A testület véleménye szerint „a demokrácia megerősödése szempontjából veszedelmes és káros jelenség volna, ha a Felelős Magyar Kor­mány kizárólag egyik vagy másik társadalmi osztály kultúrérdekeit tartaná szem előtt. Sajnálatos tény - álla­pítja meg a továbbiakban a levél -, hogy az elmúlt rendszer egyoldalú kultúrpolitikája nem tette lehetővé a vidéken élő lakosság szellemi továbbképzését. A nagy távolságok és az anyagiak hiánya miatt kénytelenek vol­tak továbbművelődésükről lemondani." Az április 5-én érkezett minisztériumi válasz megállapítja, hogy 11130/1945. ME.sz. kormányrendelettel létesített Dolgozók Iskolái a parasztság képzésére minden lehetősé­get megadnak. A végrehajtási utasítás két megoldási lehetőségei ajánl: egyrészt azt, hogy az anyaiskolák a ki­sebb vidéki helyeken partikulaként létesítsenek Dolgozók Iskoláját (meghívott, helybeli vagy odatelepített tanárokkal, a téli munkaszüneti időszakra koncentrált helyi tanítási renddel), másrészt az állította, hogy a na­gyobb iskolák székhelyén is létrehozható a tanulók internátusi elhelyezésével, munkaalkalmak biztosításával. Az ilyen helyeken természetszerűen adódik a kollégiumszerű nevelés lehetősége. 30 BML NB jkv. 1945. november 21. 3I A határozat kimondta, hogy „erkölcsi szempontból is és a falvak és a város közti harmónia biztosítása vé­gett Pécs város területén és határában lakó hat hold mezőgazdasági ingatlannal rendelkező (szántóföld vagy kert) lakók kötelesek a termény és a jószág beszolgáltatásban a községek arányában részt venni." - BML NB jkv. 1946. január 10. 32 ÚD 1945. november 16. és november 17. 33 Ú1 4 ÚD 1946. január 6. J UD 1945. november 20. 34, 35 Kanvar József im. Az előadók közt szerepelt még Záhonyi Aladár dr., Somogyvári József dr., Debereczeni László, Győri János és Muszty László. 36 ÚD 1946. január 22. Lásd erről részletesebben Kanyar József im. 55-58. p. 37 ÚD 1946. február 2. (Kovács Imre ugyanezen címmel megjelent írását a PSzSz 1946. február 11-i száma közölte.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom