Baranya. Történelmi közlemények. 5-6. évfolyam (1992-1993/1-2)

TANULMÁNYOK - SZIRTES GÁBOR: A Nemzeti Parasztpárt és az 1945-ös választások Baranyában

1945 utolsó heteiben az NPP pécsi szervezetének kulturális osztálya „Örök magyarság - mai sorskérdések" címmel hozzákezdett a „Szabad Művelődés" keretében egy 10 előadásból álló sorozat megrendezéséhez.

34 A belvárosi népiskolában tartott sorozat előadói közt a párt helyi vezetői és ismert szakemberek találhatók: Kanyar József, 35 Várkonyi Nándor, Fábián István, Agócsy László és mások. Megkezdődött a Svéd Vöröskereszt kórházában (a mai Széchenyi Gimnázium épületében) a pécsi parasztegyetem tanfolyamainak előkészítése is. Az 1946. január 19február 15 között tartott parasztegyetem az alapvető ismereteken felüli tudást akart adni a paraszt-értelmiségnek, öntudatos, művelt parasztságot kívánt nevelni az országnak.

36 A mintegy félszáz hallgató Baranya, Somogy és Tolna megyékből kerüli meghívásra, az előadók közt ott voltak a párt országos (Veres Péter, Kovács Imre) és helyi vezetői. Az országos pártelnök a pécsi városháza közgyűlési termében február 3-án tartott előadásában a földhöz jutott parasztság új feladatairól szólt, az ipari munkásság és a parasztság együttműködésének fontosságát hangsúlyozta, a földreform következetes végrehajtását követelte, valamint a népi jellegű mezőgazdasági szövetkezetek elterjesztését szorgalmazta. A párt főtitkára „A magyarság és Európa" című előadásában elítélte a korábbi évtizedek revízióra irányuló külpolitikáját, az igazságos békébe vetett reményének adott hangot, hangsúlyozva, hogy „a demokrácia létformáját és szemléletét 37 kell a magyar nemzet legszélesebb rétegeinek magához honosítania". A dél-dunántúli kerületi titkár előadásának középpontjában a parasztság útválasztásának dilemmája állt. Az összparasztság által vállalt paraszti élet-sors, - az előadó által szükségesnek ítélt parasztegység megvalósulása esetén ugyanis a kisgazdák nem kerülnek a társadalom régi feudális szabályaihoz való alkalmazkodás kényszere elé. Valóságos kényszer viszont a magyar parasztság életében a polgárosodás, ám ami megvalósulóban van az országban, nem tekinthető annak, mert ez csak alkalmazkodás a polgári rendhez - állította. Az a cél tehát, hogy a parasztság mindenféle tekintetben egyenrangúvá váljon, az európaiság és a népiség összetalálkozzanak, és megvalósuljon a népi kultúra reneszánsza - állapította meg előadásában Kanyar József. A parasztegyetem február 9-én Szabó Dezső estet rendezett az 1946. január végén elhunyt nagy író emléke előtt tisztelegve. A Munkás Kultúrszövetség dísztermében (a volt Nemzeti Kaszinóban) tartott megemlékezés szónokai Várkonyi Nándor és Kanyar József voltak. A parasztegyetem hallgatói részleteket mutattak be Csorba Győző átdolgozásában Szabó Dezső : Feltámadás Makucskán c. szatirikus játékából/ A parasztegyetem rangját jelezte, hogy a február 16-i záróünnepségen - Münnich Ferenc Pécs város főispánja és Tamás György helyettes polgármester jelenlétében - Sz. Szabó Pál nemzetgyűlési képviselő mondott beszédet.

40 A parasztpárt továbbra is aktív szerepet játszott a pártpolitikai küzdelmek egyre élesebbé váló kérdésében: a telepesek, illetve az ún. svábkérdés vitáiban. A választások utáni kisgazdapárti fellépés a telepesek támadását, a volksbundisták mentegetését is