Baranya. Történelmi közlemények. 5-6. évfolyam (1992-1993/1-2)

TANULMÁNYOK - SZIRTES GÁBOR: A Nemzeti Parasztpárt és az 1945-ös választások Baranyában

mindenki másnál kevesebb tapasztalattal, mindenki másnál szegényebb eszközökkel, majdnem csak néhány hívő emberünk lelkesedésével hoztuk össze ezt a negyedmilliós tábort - minden nehézség mellett, még rosszindulat és rágalmakkal is küszködve - inkább győzelemről beszélhetünk, mint kudarcról" - nyilatkozta a Pécsi Szabad Szóban a Párt központi lapjának főszerkesztője. A pártpolitika ellentmondásos változásai 1945-1946 fordulóján 1945. november-decemberétől tapasztalhatóak a párt politikai taktikája át- és újragondolásának, illetve felülvizsgálatának jelei. A nemzet nagy sorskérdéseit átfogó önálló politikai vonalvezetés helyébe országosan - a politikai és pártharcok által motiváltan, a hárompárti megegyezésnek megfelelően - egyre inkább a baloldali pártokkal közös részben a Kisgazdapárttal szembeni - fellépés, valamint különböző művelődéspolitikai törekvések és kezdeményezések léptek. A taktika újragondolására, a politikai befolyás csökkenésének megállítására, az eddig betöltött szerep megőrzésére az országos pártvezetésben feszülő ellentétek ellenére, a különböző szárnyak közt dúló viták dacára is irányt kellett venni. Az új poltikai szituációban sem szűntek meg ugyanis azon okok, melyek a párt létét és tevékenységét szükségessé tették, sőt a (kormány)koalíción belüli erőviszonyok a párt szerepét, súlyát némiképpen meg is növelték. (A párt szavazata nélkül ugyanis a függetlenségi front baloldala a kormányban kisebbségben maradt volna.) Az 19451946 fordulóját kísérő éles viták a párt orientációja, jellege (osztálypárt vagy néppárt), tömegbázisa, valamint a kommunista párthoz fűződő viszonya kérdésében bontakoztak ki. Hatásuk a helyi politikában elsősorban a pártharcokkal közvetlenebbül is kapcsolatban álló kérdésekben voltak érzékelhetőek. A helyi vezetés - a nehézségek és a pártot ért vádak figyelembe vételével - a választási szereplést - mint ezt korábban láthattuk - ellentmondásosan értékelte. Részben elismerte ennek lehangoló hatását, részben pedig jelentős eredménynek tekintette, amelynek következtében a párttal és támogatóinak súlyával az új parlamentáris életben számolni kell. „A gyilkos vádak és az ellenünk irányuló koncentrikus támadások kereszttüzében megvetettük lábunkat a magyar földön" - írta Kanyar József a Pécsi Szabad Szó 1945. november 12-i számában, és az elért eredményt - a párt múltja alapján, valamint választási tapasztalatai hiányában - nagyra értékelte. A párt és sajtója továbbra is rendszeresen foglalkozott a társadalom és a közélet időszerű kérdéseivel (a parasztság társadalmi szerepével, az újjáépítés feladataival, a közellátás helyzetével, a szövetkezetek tevékenységével, a székely telepesekkel). Ezt tükrözték a párt képviselőinek a Baranyavármegye és Pécs Város Nemzeti Bizottságában tett hozzászólásai és javaslatai is. 1945 nyarán ők is támogatták a vidéki szegény-