Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. Emlékszám őszentsége II. János Pál látogatásának tiszteletére. 4. évfolyam (1991/1-2)

TANULMÁNYOK - HERVAY F. LEVENTE: Szerzetesházak a középkori Baranyában

Bodrogszigete (Sancta Crux, Keresztúr) Valószínűleg a régi Bodrog várától Ny-ra, a Duna egyik szigetén épült ez a kolostor. Pontos helye ismeretlen. 1282-ben említik először, amikor egy Hattyas nevű ártéri halastavat kapott zálogba. Birtokai Baranyában feküdtek. A korábban Keresztúrnak írt klastromot 1379-ben nevezik először Bodrogszigetének, ugyanabban az évben Baranyaszigetnek is. Ez idő tájt lett a szekcsői Herczeg család a kegyura. 1525-ben említik utoljára (CSÁNKI 1894,11. 194-5; GYÖRFFY 1963,1. 325-6; DAP 1975-78, 17-19). Bajcs Mindenszentek tiszteletére a Kán nembeli Gyula fia Miklós épített itt monostort a remetéknek, a későbbi pálosoknak 1280/83 körül. Nagytótfalu határában állott, közel az ágostonrendi kanonokok keresztúri klastromához és a Szenttrinitás bencés apátsághoz. 1410-ben már a Garai család a kegyura. 1525-ben Perényi Imre nádor özvegye, Kanizsai Dorottya a bajcsi templomhoz kápolnát építtetett, hogy ott temessék el. A kápolnát Vince kőfaragó szerzetes emelte. 1542-ben a klastrom perjele még levelet írt a közeli Szentlászló elöljárójának, de 1543-ban, mielőtt a törökök elfoglalták Siklóst, bizonyosan elmenekültek (GYÖRFFY 1963,1. 276; DAP 1975-78,1. 2-5). Szentlászló 1295-ben a Győr nemzetségbeli Óvári Konrád Olasz, Hásságy és Héder (ma Hidor) falvak határában, a Szentága nevű földön a remete barátoknak klastromot alapított, amelyet később a pálosok monostorai között soroltak fel. 1472-ben pápai engedéllyel új templomot építhettek. 1542-ben elöljárója még levelet kapott a közeli bajcsi klastrom perjelétől (CSÁNKI 1894, II. 480, 487, 519, 524; GYÖRFFY 1963, 1. 388-9; DAP 1975-78, 404-7). A téglából emelt épület maradványait 1738 körül elhordták Olasz község új plébániatemplomának építéséhez (BRÜSZTLE 1874-80, IV. 24-26). Kiskőszeg (Kőszeg, YU: Batina) Az itteni várat 1327-ben szekcsői Herczeg Péter kapta meg I. Károly királytól. Valószínűleg ő alapította a pálosok monostorát, amely a vár alatt állott a Szt. Üdvözítő tiszteletére. Először 1334-ben tűnik fel egy oklevélben. Mátyás király évi 150 aranyforint értékben sót utalt ki a remetéknek a szegedi kamarából, hogy hetenként négy misét mondjanak, egyet őérette, egyet utódaiért, egyet szüleiért és egyet László testvéréért. Utoljára 1521-ben említi oklevél. A remeték valószínűleg már 1526-ban elmenekültek, amikor a törökök