Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. Emlékszám őszentsége II. János Pál látogatásának tiszteletére. 4. évfolyam (1991/1-2)

TANULMÁNYOK - HERVAY F. LEVENTE: Szerzetesházak a középkori Baranyában

átkeltek a Dráván (GYÖRFFY 1963,1. 332; DAP 1975-78,

1. 211-4). Pontos helye ismeretlen. Domonkosok Pécs Pécsi klastromuk a rend legkorábbi magyarországi alapításai közé tartozott. 1238-ban pápai oklevél említi, hogy a boszniai egyház javára pénz van elhelyezve a pécsi domonkosoknál (THEINER 1859-60, I. 169). 1309-ben Gentilis bíboros, pápai követ a pécsi székesegyházban a kolduló rendek pécsi házainak elöljárói tanúskodása mellett felszólította Miklós pécsi éneklőkanonokot, aki a püspökséget bitorolta, hogy kiközösítés terhe mellett a Heder nembeli Henrik által erőszakkal elfoglalt püspöki várat és javakat átadja (GYÖRFFY 1963, I. 357-8, 360). 1456 és 1521 között a domonkosok római generális magisztere gyakran rendelkezett pécsi domonkosok ügyében. Ezek a határozatok a generálisok regisztrum könyveiben, a rend római központi levéltárában maradtak fenn. Az említett időszakban a pécsi konventből 22 alkalommal jelöltek ki szerzetest külföldi tanulmányokra. 1492-ben a generális megengedi, hogy kivételesen nők is felkereshessék a sekrestyében őrzött csodás szentvér ereklyét, de mielőbb külön kápolnát kell építeniük annak őrzésére. 1527-ben arról értesülünk, hogy kolostorukat tűz pusztította (HARSÁNYI 1938, 316, 338 stb; IMPLOM 1953, IV. 537). Védőszentjét, Szt. Tamás vértanút egyedül a 16. sz. elején írt kolozsmonostöri stylarium, levélformuláskönyv nevezi meg

2

. Kárpáti Gábor 1980 körül ásatással tisztázta a kolostor addig sokat keresett színhelyét. A 22 m hosszú, 9,5 m széles templom alapfalai a Bercsényi utcában, 2,6 m-rel a járószint alatt rejtőztek. Dunaszekcső 1391-ben a domonkosok Keresztelő Szt. Jánosról nevezett kolostorának (Nagyszombat) perjele, Antal és a szekcsői Boldogságos Szűzről nevezett kolostor perjele, János jelenlétében Ispán Péter domonkos barát tartozás kiegyenlítése fejében átvett 100 forintot, 14 jószágot és egy hajót (ZSIG. 1951-58,1. 2014. sz.). 1474 és 1511 között a szekcsői konventet is több rendi határozat említi (HARSÁNYI 1938, 143, 145; IMPLOM 1953, IV. 58). A kolostor pontos helye ismeretlen.