Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. Emlékszám őszentsége II. János Pál látogatásának tiszteletére. 4. évfolyam (1991/1-2)

TANULMÁNYOK - HERVAY F. LEVENTE: Szerzetesházak a középkori Baranyában

Siklós Szt. Annáról nevezett kolostorának perjele 1333-ban tűnik fel először, amikor csekély pápai tizedet fizet (GYÖRFFY 1963,1. 378). 1403-ban Ágoston nevű szerzetese tanúskodik rendjük közeli, keresztúri házában (ZSIG. 1951— 58, II./l. 2569. sz.). Későbbi sorsa ismeretlen. 1688-ban ferencesek telepedtek e helyre. 1721-től 1755-ig átépítették a templomot. Szentélye megmaradt a 15. századból. Műemléki vizsgálatakor itáliai hatást tükröző, magas színvonalú falfestmények maradványait találták benne. A bencések közeli, szenttrinitási monostorát olykor siklósinak is nevezték, ezért mindmáig sokan tévesen tulajdonítják e régi siklósi templomot a bencéseknek. Munkád A Szt. Jakab tiszteletére emelt kolostor perjele 1333-ban tűnik fel először, amikor csekély pápai tizedet fizet. 1407-ben az ürögi és a munkádi prépost együtt kapott pápai megbízást egy ügyben. Pécs belterületéről ÉK-re, a Szamárkút környékén, a Piricsizma dűlőben állott (GYÖRFFY 1963, I. 344; ZSIG. 1951-58,11/1.5419. sz.). Pálosok Patacs, Szentjakab A Patacs felett emelkedő hegyen Bertalan pécsi püspök 1225 körül a remetéknek klastromot emeltetett Szt. Jakab tiszteletére, és bőven ellátta azt birtokokkal. Kezdetben a szomszédos Ürögről nevezték el a klastromot. 1334-ben a püspök nemes jobbágya, Kelemen átengedte az általa Patacson épített Boldogságos Szűz egyházát a remetéknek, akiket akkor már a pálosok közé soroltak, a rablók miatt ugyanis a Szentjakab kolostorban nem maradhattak. A remeték 1386-ban a pécsi püspöktől, 1453-ban és 1457-ben bíborosoktól kaptak búcsúkiváltságokat Szt. Jakabról nevezett templomuk helyreállításának javára. Mikor költöztek vissza a hegyre, nem tudjuk. 1533-ban János király utasította Brodarics István szerémi püspököt, hogy védje meg a hegyi Szent Jakab klastromot, amelyet ő három évre minden adótól mentesített (GYÖRFFY 1963, I. 356, 399-401; DAP 1975-78, 149-58). A Jakab-hegyen a középkori gótikus templom romjai és a D-i oldalához csatlakozó szerzetesház falai még láthatók.