Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. Emlékszám őszentsége II. János Pál látogatásának tiszteletére. 4. évfolyam (1991/1-2)

NAPTÁR - A pécsi Székesegyház 1882-1891. évi átépítésének indítékai (Boros lászló)

Karl Atzker a Fájdalmas Mária-kápolna hat táblaképét és freskóját, Leopold Kupelwieser, Johann Ender, Peter Geiger, Boross János és Zichy Mihály a hajóbeli oltárok festményeit 1846 és 1867 között készítették. Ipolyi Arnold: A középkori emlékszerű építészet Magyarországon. Pest, MDCCCLXII. 11-12. Ipolyi Arnold: A középkori szobrászat emlékei Magyarországon. Pest, MDCCCLXIII. 15. Archeológiai Közlemények. Pest, MCDCCCLXXI. 9. j-beni. h. 1875. ápr. 5. Uo. 1875. ápr. 23. A 12. j-beni. m. 12. Henszlmann Imre: Pécsnek középkori régiségei. I. Pest, 1869. 24. Uo. Uo. Henszlmann Imre: Jelentés. In: Archeológiai Értesítő. Pest, 1872. VII. 58. 9. j-beni. h. 1877. jan. 23. A Schmidt-féle átépítés 1 millió 800 ezer koronába került. Pécsi Püspöki Levéltár, Számadások 63. Rationes Ecclesiae Cathedralis restauratae. 1. Dulánszkyról bővebben lásd: Gerecze Péter: A pécsi székesegyház. Bp. 1893. 244—245. 9. j-beni. h. 1877. nov. 15. Pécsi Püspöki Levéltár 194. Troli kanonok jelentése, valamint No. 1517. Dulánszky püspök levele Trefort Ágoston miniszterhez. 1881. Fogalmazvány. Entz Géza: A Mátyás-templom és a Halászbástya. Bp. 1985. 19. 26. j-ben Schmidt levele Dulánszky hoz 1878. szept. 17. Uo. No. 1517. 9. j-beni.h. 1878. okt. 7. Uo. 1881. máj. 3. 26. j-ben Számadások. Fasc. 63. Nr. 93., 94., 73. Uo. Nr. 152. Pécsi Figyelő 1882. 13. sz. Uo. 15. sz. A barokk székesegyház berendezés sorsát lásd: Boros László: A pécsi székesegyház a 18. században. Bp. 1985. Pécsi Figyelő 1882. 25. sz. Csemeginé Tompos Erzsébet: A pécsi székesegyház Schmidt-féle újjáépítése. In: Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Tudományos Közleményei. Bp., 1964.