Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. Emlékszám őszentsége II. János Pál látogatásának tiszteletére. 4. évfolyam (1991/1-2)

TANULMÁNYOK - BENDA KÁLMÁN: Unitáriusok a hódoltság-kori Dél-Baranyában

JEGYZETEK Az elmondottakra ld. Képes Krónika. Kálti Márk krónikája a magyarok tetteiről. Bp. 1959. (Monumenta Hungarica. III.) 128. 1. Várady Ferenc: Baranya múltja és jelene. I—II. Pécs 1896-97.; Laskó és Vörösmart 1544-ben: Velics Antal- Kammerer Gyula: A magyarországi török kincstári defterek. I. Bp. 1886. 28-29.1.; Laskaira: A magyar irodalom története. I. Szerk. Klaniczay Tibor Bp. 1964. 142.1. Velics-Kammerer i. m. II. Bp. 1890. 150-176. 1. (A mohácsi szandzsák fejadója. 1554.); Káldy-Nagy Gyula: Baranya megye XVI. századi török adóösszeírásai. Bp. 1960. (A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai 103. sz.); Vass Előd: A szekcsői-mohácsi szandzsák 1591. évi adóösszeírása. Baranyai Hely történetírás. A Baranya megyei Levéltár évkönyve. Szerk.: Szita László. 1977. 15-94.1.; Timár György: A Duna-Drávaszög népesedéstörténete. U. o. 1987/88. 343-372. 1.; Iványosi-Szabó Tibor: Délkelet-Dunántúl szerepe Kecskemét 17. század végi migrációjában. U. o. 1983/84. 13-24.1. Timár György i. m. 345. 1.; Sarosácz György: Magyarország délszláv nemzetiségei. (Népi kultúra-Népi társadalom. Bp. 1973. 369-390.1.) Unyi Bernardin: Sokacok, bunyevácok és a bosnyák ferencesek. Gyöngyös 1947.; Sörös Pongrác: A pécsváradi bencés apátság. Bp. 1905.; Egyháztörténelmi Emlékek a magyarországi hitújítás korából. Szerk.: Bunyitay V., Rapaics R., Karácsonyi J. II. Bp. 1904. 533. 1.; Karácsonyi János: Szt. Ferencz rendjének története Magyarországon 1711-ig. II. Bp. 1924. 10., 104., 136-137,, 151.1. Bucsay Mihály: A protestantizmus története Magyarországon. 1521-1945. Bp. 1955. 27.1. Koller, Josephus: História episcopatus Quinqueecclesiarum. VI. Pozsony 1806. 337-338.1. 7 Az unitárius tanokkal, hazai kimagasló személyiségeikkel, múltjuk egyes eseményeivefszámos munka foglalkozik, történetük áttekintő tudományos feldolgozása azonban mai napig hiányzik. Kanyaró Ferenc munkáját: Unitáriusok Magyarországon. Kolozsvár 1891, régen meghaladta az idő, adataiban és szemléletében egyaránt elavult, harcos lelkesedése elnyomja a tárgyilagosságot és a forráskritikát. A magyarországi reformáció történetét tárgyaló munkák viszont jóformán csak az erdélyi antitrinitáriusokról szólnak. Pl. Bucsay Mihály i. m. 79-81. 1.; legújabban Unghváry Sándor: The Hungarian Protestant Reformation in the Sixteenth Century under teh Ottoman Impact. Lewiston-Lampeter-Queenston 1989. (Texts and Studies in Religion, vol. 48.) 321-384. 1.; Ugyanez a helyzet az egyetemes unitárius munkákban, pl. David B. Parke: The Epic of Unitarism. Boston 1951. 19-22.1.; kivételt képez Révész Imre könyve: Magyar református egyháztörténet. I. Debrecen 1938. 171-173.1. Baranyán kívül jelentős unitárius központ volt a Hódoltságban Temesvár és főleg Makó. Monumenta antiquae Hungáriáé. Edidit: Ladislaus Lukács S. I. III. (1587-1592) Roma 1981. 163-164.1. (Marcus Pitacic jelentése, 1588. július 18.); Fenyvesi László: Makó mint hódoltsági nagyváros a 16. században. Makó 1989. 28. 1.; Erdélyi és hódoltsági jezsuita missziók I/1-I/2. Sajtó alá rend.: Balázs Mihály, Fricsy Ádám, Lukács László, Monok István. Szeged 1990. Ld. Mutató: Unitáriusok. (A következőkben: Jezsuita missziók.) Dávid Gyula: A nagyharsányi ev. ref. egyházközség története. Nagyvárad 1912. Válaszúti György: Pécsi disputa. Bp. 1981. Dán Róbert bevezetése. A herczegszöllősi kánonok. Kiadta: Mokos Gyula. Bp. 1901. A magyar reformáció történetében egyedülálló nagyharsányi s utána következő események unitárius szemszögből való előadása: W. J. M. (Wadasi Jankovich Miklós): A socinianusok eredetéről, Magyarországon volt ecclesiájókról. Pest 1829. 48. 1.; Kanyaró i. m. 121-132. 1.; Református részről: Frid. Adolphus Lampe (azaz Debreczeni Ember Pál): História ecclesiae reformatae in Hungária et Transylvania. Utrecht 1728. 671. L; Bod Péter után Kálmán Farkas: Veresmarti Illés emlékezete. Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelő. 1882.; Dávid Gyula i. m. (Id. a 9. jegyz.-ben); Révész Imre: Református egyháztörténet i. m. 171-173.1.; Veresmarti püspök levele a történtekről, 1575. február 17.: Keresztyén Magvető 1872. 250-252. 1. (Szabó Károly közlése) és Földváry László: Adalékok a dunamelléki ev. ref. egyházkerület történetéhez. I. Bp. 1898. 46-49.1. Ld. az előző jegyzetben felsorolt irodalmat.