Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. Emlékszám őszentsége II. János Pál látogatásának tiszteletére. 4. évfolyam (1991/1-2)

TANULMÁNYOK - BENDA KÁLMÁN: Unitáriusok a hódoltság-kori Dél-Baranyában

BENDA KÁLMÁN UNITÁRIUSOK A HÓDOLTSÁG-KORI DÉL-BARANYÁBAN A Dunántúl délkeleti szöglete Pécs városával a középkor végén Magyarország legfejlettebb vidéke volt, gazdasági és kulturális téren egyaránt. A Dráva mentén, az Ormánságban a holtágakkal tarkított vizenyős síkságon gabonatermesztés és félrideg állattartás, az erdőkben nyestvadászat járta. A Duna-Dráva szögében sorakozó népes mezővárosokban a mezőgazdaság mellett már jelentős kereskedelem is folyt. A lakosság egész Dél-Baranyában magyar volt. Az 1332. évi pápai tizedjegyzék 251 plébániát sorolt fel a megyében, ami ugyanannyi templomos helyet jelentett, és ennek mintegy fele a Pécstől délre eső területre esett. A sűrűn lakott terület kulturális színvonalát mutatja a szerzetesrendek és a kolostorok nagy száma is. A korán megtelepedett bencések mellett az 1200-as években már a domonkosoknak, majd a ferenceseknek, a pálosoknak, később a karmelitáknak és az Ágoston-rendieknek is több kolostorával találkozhatunk. A táj művelődési életének központja Pécs városa volt, amely már a XI. században jelentős hely. Az 1500-as évek elején lakosságának száma elérte a tízezret. A XVI, századi helyzetet visszavetítő Képes Krónika szerint az 1064-ben Pécsett megkoronázott Salamon király uralmának rossz előjeleként a koronázás éjjelén „hirtelen tűzvész támadt s az egész szentegyház, a hozzáépített paloták és más épületek lángbaborultak, a tűz mindent elemésztett, a harangok pedig lezuhantak a tornyokból". Nagy Lajos király 1367-ben itt alapította meg az ország első egyetemét, igaz, csak rövid ideig állt fenn. A városban többször tartottak országgyűlést, így Zsigmond és Mátyás alatt. Püspökei külföldön végzett nagyműveltségű emberek voltak. Alsáni Bálint, akinek sírköve a Székesegyházban látható, Zsigmond királynak volt Európaszerte ismert diplomatája. A XV. század második felében itt volt püspök Janus Pannonius, a magyar humanizmus legnagyobb költője. Pécsről, a város művelődési jelentőségéről számos tanulmány és könyv szól. Kevesebb szó esett viszont történetírásunkban a Dráva-Duna közti háromszögről, jóllehet ez a terület országos viszonylatban is kiemelkedett. Közrejátszott ebben, hogy a buda-belgrád-konstantinápolyi, valamint az Itáliába vivő fontos kereskedelmi út ezen a tájon haladt át, bekapcsolva a mezővárosokat a nemzetközi érintkezésbe. 1544-ben Vörösmart 120, Laskó pedig 195 ház után adózott, ami legalább ezer lakost jelentett. Nem sokkal maradt el mögöttük Hercegszőlős, Nagyharsány vagy Sztára, valamennyi virágzó mezőváros. 1453-ban Kapisztrán János felszólítására, a szerémségiek mellett, elsősorban az itteni mezővárosi parasztok siettek Hunyadi Jánoshoz, a