Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. Emlékszám őszentsége II. János Pál látogatásának tiszteletére. 4. évfolyam (1991/1-2)

TANULMÁNYOK - BODA MIKLÓS: A középkori pécsi egyetem alapításának előzményei

HAAS M.: Baranya. Pécsett 1945. 284. Megjegyezzük, hogy Lajos királytól sem volt idegen a Henrik-kultusz. Erre utal, hogy az ő adományaként került Bambergbe, Henrik városába Szent István és Imre ereklyéje. Vö. Magyarországi művészet 1300-1470 körül. Szerk. MAROSI E. I. Bp. 1987. 91-92. A müncheni könyvtár kéziratainak nyomtatott katalógusa (vö.: 15. sz. jegyzet) a következőképpen írja le az egyetemi beszédeket tartalmazó kódexet: 22363

b (Windberg 163

h 2°. s. XV. 268 fol. Nicolai de Lyra postilla super euangelia dominicalia et quadragesimam. f. 117. Sermones de Sanctis compilati in studio generali Quinqueecclesiensi in Regno ungarie. f. 218. Sermones communes de Sanctis et apostolis. Figyelemre méltó az is, hogy a 22363 (Windberg 163) jelzetű kézirat (2°. s. XV. 288 fol.) leírása így kezdődik: Jacobus de Voragine de Sanctis, a. 1409 Bertholdus Tengg de Ingolstat scripsit... (A továbbiakban Szt. Ágoston-művek, Szt. Jeromos, Mathaeus de Prága és Didymus egy-egy műve és egyéb munkák szerepelnek.) ALBENI HENRIK, a heidelbergi tanultságú bencés szerzetes, Eberhard püspök, kancellár jóvoltából került a Rajnán túlról Magyarországra, éppúgy, mint az óbudai egyetemalapítás „második hullámának" egyik kulcsfigurája, Johannes Wrede. (Vö. MÁLYUS E.: Középkori egyházi értelmiségünk társadalmi alapjai. In: Eszmetörténeti tanulmányok a magyar középkorról. Szerk. SZÉKELY GY. Bp. 1984. 9-10.) Kolozsmonostori apát, majd bátyját, á Zágrábba áthelyezett ALBENI JÁNOST váltja a pécsi püspöki székben. Püspökségének kezdetével (1421) úgyszólván egybeesnek Zsigmond azon intézkedései, melyek MÁLYUSZ ELEMÉR szerint az óbudai egyetem sorsát megpecsételték. Vö. MÁLYUSZ i. m. 22. Henrik püspökről ld. még: KOLLER J.: História episcopatus Quinqueecclesiarum. III. Posonü 1784. 324-382. Ez az oklevél az 1389-től 1455-ig terjedő időszak formuláréi közt szerepel a vatikáni levéltárban. Benne, miként az ilyen céllal lemásolt okleveleknél szokásos, egy meg nem nevezett pápa engedélyt ad egy meg nem nevezett püspöknek, hogy a pécsi egyetem egyházjogi és római jogi tanárai részére l-l alkalommal fönntarthassa a székesegyházi, a várbeli Szt. János és a pozsegai Szt. Péter káptalan prépostságának jövedelmeit. Vö.: PETROVICH E.: A középkori pécsi egyetem megszűnése. In: Janus Pannonius Múzeum Évkönyve. 1966. 161-163. Windbergben különösen nagy tiszteletnek örvendett Szt. Ágoston, kápolnát is alapítottak tiszteletére. Vö. BACKMUND, N.: Kloster Windberg. 1977. 186. AXIL században alapított kolostor állományából 628 rendkívül értékes kötet (köztük 127 kódex és 498 ősnyomtatvány) került Münchenbe. További 299 kötetet a landshuti egyetemi könyvtárba, 95-öt pedig a straubingi gimnáziumba szállítottak az 1803. évi rekvirálók (Uo. : 104.) Megjegyezzük, hogy az Alsó-Bajorország területén található kolostort Petrovich E. és Kardos Tibor Württenbergbe helyezik. Vö. PETROVICH 1967. 129.-KARDOS 1967. 130. (Vö. 14. sz. jegyzet.) IRODALOM BÉKEFI 1909 = A pécsi egyetem. Bp. 1909. BÓNIS 1968 = BÓNIS GY.: A Capeila regia és a pécsi egyetemalapítás. In: A 600 éves jogi felsőoktatás történetéből 1367-1967. Szerk. CSIZMADIA A. Pécs 1968. COLLE 1824-1825 = COLLE, F. M.: Storia scientifico-letteraria dello Studio di Padova. Vol. 1-4. Padova 1824-1825. FALLENBÜCHL1943 = FALLENBÜCHL F.: Az ágostonrendiek Magyarországon. Bp. 1943.