Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. Emlékszám őszentsége II. János Pál látogatásának tiszteletére. 4. évfolyam (1991/1-2)

TANULMÁNYOK - BODA MIKLÓS: A középkori pécsi egyetem alapításának előzményei

csupán 1309-ből való az első adat, de - Fügedi szerint is - 1300 előtti megtelepedésük valószínű (FÜGEDI 1972. 74. sz. jegyzet). A negyedik koldulórendi kolostor, a karmelitáké, mint ismeretes, 1472-ben létesült a városban, mégpedig Vilmos püspök jóvoltából. De RADOLPHUS DE CASTELLO személyére visszatérve: miért is tartjuk úgymond egyetemtörténeti értékűnek a legalább két alkalommal (1366, 1367) Magyarországra látogató teológus ágostonrendiségét, vagy éppen teológusi mivoltát, amikor teológiai kar létesítését nem engedélyezte V. ORBÁN pápa? Először is azért, mert számos adat bizonyítja, hogy a pécsi egyetem időszakában milyen jelentős szerepe volt az Ágoston-rendnek az „egyetemi diplomáciában", különös tekintettel a teológiai karok alapítása körüli procedúrákra. Tudjuk például, hogy két ágostonrendi teológust is delegáltak abba a nyolc tagú „bizottságba", melyet V. Orbán pápa bízott meg a bolognai egyetem teológiai fakultásának létrehozásával 1364-ben (MARIANI 1946. 99-100.). Adatokkal bizonyítható, hogy különösen az olasz ágostonrendiek körében milyen nagy tiszteletnek örvendett - az egyébként benedekrendi apátból egyházfővé lett - V. Orbán.

12 A rend egyik legjelentősebb stúdium generálé ja is (Avignon 1368) az ő uralkodása alatt létesült. Másodszor pedig azért, mert az Ágoston-rendnek köze lehetett ahhoz, hogy a pápai jóváhagyás nem vonatkozik a teológiai kar engedélyezésére, de véleményünk szerint inkább pozitív értelemben. Vetulaninak igaza lehet abban, hogy esetleg már a királyi folyamodványban sem szerepelt a teológiai kar kérelmezése (VETULANI 1967. 34—36.), akár, mert a király ismerte a pápa ezzel kapcsolatos fenntartásait, akár más okból. Nos ez a „más ok" lehetett az is, hogy a király a számára létfontosságú jogi oktatás megszervezésére helyezte a hangsúlyt, s a teológiai kar létesítésének szorgalmazása helyett eleve számolt az ágostonrendi teológusképzés jól bevált csatornáival, esetleg ezek továbbfejlesztését segítette. Meglehet, hogy ez utóbbi kérdés is szerepelt a Radolphus atyával folytatott tárgyalásokon. Mindenesetre jó lenne tudni, hogy volt-e a rendnek stúdium generaléja Magyarországon a pécsi egyetem alapításának időszakában. YPMA szerint, akit PETROVICH EDE is idéz (PETROVICH 1970. 161.), az Ágoston-rendieknek 30 stúdium generálójuk volt az 1290-1354. években, ám földrajzi elhelyezkedésüket nem részletezi. Mezey László, mint már említettük, Esztergomot veszi gyanúba (MEZEY 1979. 152-153.), míg Petrovich Ede Pécset, de egy 1477. évi adat értelmezése nyomán, mellyel az egyetem ekkori meglétét igyekszik bizonyítani (PETROVICH 1970. 161-163.). Nehezíti az idevonatkozó kutatást az Ágoston-rend hazai történetének feltáratlansága, amit már Mályusz Elemér felpanaszolt (MÁLYUSZ 1943. 4270- Ebben része van annak is, hogy a rendnek nem voltak, nem lehettek újabb kori - hazai - történetírói, mivel a 18. századi feloszlatást követően nem