Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. Emlékszám őszentsége II. János Pál látogatásának tiszteletére. 4. évfolyam (1991/1-2)

TANULMÁNYOK - BODA MIKLÓS: A középkori pécsi egyetem alapításának előzményei

Padovában. Decemberben már Carrara padovai herceg vikáriusaként, lényegében helyetteseként szerepel, így tulajdonképpen már ekkor is, az első nápolyi hadjárat kezdetén is kapcsolatba kerülhetett a padovai felségterületen átvonuló Lajos királlyal és kíséretével. Tagja lesz a Collegio dei dottori giuristi testületének, neve folyamatosan szerepel az egyetemi vizsgaokmányokon, emellett bíró (prétor) és városi tanácsnok. De ami témánk szempontjából a legfontosabb: CORTUSI krónikájának tanúsága szerint (vö.: 3. sz. jegyzet) FRANCESCO CARRARA herceg Piacentinit bízta meg azzal, hogy képviselje őt a magyar király és Velence béketárgyalásain, melyek - mint ismeretes - az 1358. február 18-i békekötéssel zárultak Zárában. PIACENTINI diplomáciai képességei - folytatja az említett krónika egy közel egykorú kiegészítése

4 nyomán COLLE - olyannyira felkeltették Lajos király érdeklődését, hogy megkérte a padovai herceget, engedje meg, hogy magával vihesse az emberét királyságába. Úgy túnik, vélekedik Colle, hogy a király nem kapta meg a hercegi hozzájárulást, vagy pedig maga Piacentini hárította el a meghívást. Ha nem így történt, folytatja Colle, akkor sem lehetett hosszú a magyarországi tartózkodás, mert 1362 áprilisában már Padovában tartózkodik Piacentini (COLLE 1824-1825. II. 145.). ANDREA GLORIA, ugyancsak az idézett forrásokra hivatkozva minderről csupán ennyit mond: „1356-ban a magyar királyhoz küldte őt a Carrarai, hogy békét szerezzen eme (király) és a velenceiek közt... 1360-ban ugyanehhez a királyhoz küldték, aki nagyon szívesen fogadta, megtette tanácsosának és vendégül látta egy ideig (Egli nel 1360fu inviato dal Carrarese al re d'

Ungheria a procurare la pace tra questo e i veneziani... Egli nel 1360fu spedito alio stesso re che lo ebbe carissimo, lo tenne a suo consiglière e l'ospitôper oleum tempo)" (GLORIA 1888.

1. 135.) Mármost BÉKEFI RÉMIG - egyébként mindmáig „megkerülhetetlen" monográfiájában nem tartotta szükségesnek, hogy rámutasson: Piacentini 1360. évi meghívásának, ha valóban meghívás történt, több évre visszamenő előzményei lehettek, s az általa idézett Colle forrásában mégcsak utalás sem történik a magyar király egyetemalapítási szándékára. (Hacsak azt nem tekintjük utalásnak, hogy a krónikás - az idevonatkozó szövegrészben 'Piacentini egyetemi fokozatát is feltünteti.

5

) Valami fontosat azért feltétlenül bizonyít a szóban forgó padovai jogi doktor életének e magyar vonatkozású közjátéka. Egyrészt Lajos király, illetve tanácsadói igényességét a jogi szaktudást igénylő tevékenység „személyi feltételeinek" biztosításában, másrészt a „szakember-utánpótlás" hazai gondjait. Tudjuk, a későbbiek folyamán épp ezt az ellentmondást kísérelték meg feloldani az egyetemalapítással, mely - kezdetben - nyilván egyszerűbbnek tűnt, mint az utánpótlásra kiszemeltek külföldi egyetemjárása, avagy a fentihez hasonló „munkaerőcsábítás". BÓNIS GYÖRGY szerint Lajos királynak már a nápolyi hadjáratok idején módja volt meggyőződni arról, hogy mit ér a királyi hatalom kezében a szaktudás (BÓNIS 1968. 24.). Tegyük hozzá: ennek hiányára