Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. Emlékszám őszentsége II. János Pál látogatásának tiszteletére. 4. évfolyam (1991/1-2)

TANULMÁNYOK - HERVAY F. LEVENTE: Szerzetesházak a középkori Baranyában

1356., 1490. és 1516. években a magyarországi konventuális ferences provincia káptalanját Pécsett tartotta. 1539-ben még van a pécsi kolostornak elöljárója, kusztosza (KARÁCSONYI 1922-24, I. 226-8). A városfalon belül, a Szigeti kapu közelében, a mai ferences templommal csaknem azonos helyen állott. Szentélyének alapjait Kárpáti Gábor tárta fel az 1980 előtti években. A ferencesek a török hódoltság idején is felkeresték a pécsi híveket, és számon tartották elhagyott kolostoruk helyét. • Perecske Villány mellett feküdt egy ilyen nevű falu, valószínűleg D-re (1926. évi térképen „Peleska erdő"). 1415-ben a hely földesura, Korógyi Fülöp pápai engedélyt kapott, hogy a pécsi egyházmegyében kolostort építtessen. A pápai oklevélre egy egykorú kéz ráírta: „A perecskei ház megerősítése". 1456 májusában remélték, hogy Kapisztrán János meglátogatja a kolostort. Az újlaki őrséghez tartozott. 1526-ban a törökök útjába esett, de később helyreállították. 1533-ban a tartományi káptalan úgy határozott, hogy a török veszedelem miatt el kell hagyniuk (KARÁCSONYI 1922-24, II. 136-7.) Sellye Alapítási körülményei ismeretlenek. A 16. században készült obszerváns ferences kolostor jegyzék szerint az ozorai kusztódiához tartozott, a somogyi Hedrehely ferences kolostora volt hozzá legközelebb. 1531-ben a tartományi káptalan Nagybárdi Györgyöt küldte Sellyére guardiánnak, 1532-ben azonban a törökök 9 szerzetesével együtt (nevük is fennmaradt) megölték (TOLDY 1862, 302, 312; KARÁCSONYI 1922-24, II. 150-1). Ágostonrendi remeték Pécs Gentilis pápai követ 1309. évi irataiban ötször fordul elő az ágostonrendi remeték pécsi perjele. A kolostorról más biztos adat nem ismeretes. Helyszínét, védőszentjét sem lehet megállapítani (MON.VAT. 1885-1891, 1/2. 358, 360, 362).