Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. Emlékszám őszentsége II. János Pál látogatásának tiszteletére. 4. évfolyam (1991/1-2)

TANULMÁNYOK - HERVAY F. LEVENTE: Szerzetesházak a középkori Baranyában

Pécset érintő oklevelekben többször (1181, 1217, 1333-34) előfordul egy „magister hospitalis", 1320-ban „rector domus hospitalis", ebből azonban nem lehet arra következtetni, hogy a városban az ispotályos rendnek, vagyis a johannitáknak rendházuk volt (vö. GYÖRFFY 1963, 360, 362; PETROVICH 1960). Egyszerűen egy városi ispotályról van szó, amelyet később (1393-1495) Szt. Erzsébetről neveztek (vö. CSÁNKI 1894, II. 464-5; ZSIG. 1951-58, I. 6185. sz.). Ágostonrendi kanonokok A karinges ágostonrendi kanonokok rendje (ordo superpellicatorum canonicorum regularium Sancti Augustini) Dél-Dunántúlon Tolna, Baranya és Somogy megyében különösen elterjedt. Eddig ismert 13 magyarországi házuk közül 8 feküdt a felsorolt megyékben. Elöljáróikat priornak, perjelnek vagy praepositusnak (prépost) nevezik az oklevelek. Provinciálisuk 1333-ban a Tolna megyei Aparon tartózkodott (MON. VAT. 1887, l/l. 278). Il rög Már a tatárjárás előtt fennállott, mert 1297-ben úgy emlékeztek meg a Boldogságos Szűz Ürög feletti (supra Ireg) templomáról, mint amelyet a tatárok elpusztítottak. A pusztítás után három év múlva eladták egy malmukat. 1297-ben az Ireg feletti Boldogságos Szűzről nevezett egyház perjelét említik. 1334-ben csekély pápai tizedet fizetett. 1393-ban az ágostonos kanonokok Ürög falu feletti (de supra villám Iregh) Boldogságos Szűzről nevezett egyházának prépostja visszaadta a Patacs feletti szentjakabi pálosoknak egy malmát. 1404-ben és 1407-ben prépostja pápai megbízásokat kapott. 1493-ban is említik. A kolostor pontos helye ismeretlen (CSÁNKI 1894, II. 492; GYÖRFFY 1963,1. 400-1). Keresztúr (Sancta Crux

) A Siklósról a vókányi vasútállomás felé vezető országút a hegy É-i lejtőjén éles kanyart ír le. Ettől kissé K felé a hegy oldalában állott a keresztúri kolostor. 1280 körül, amikor a szenttrinitási apátság földjéből a pálosok bajcsi kolostorának alapítására kihasítottak egy területet, Lőrinc, a keresztúri perjel tiltakozott az új alapítás közelsége miatt. 1332-ben csekély összeget fizettek pápai tizedként (GYÖRFFY 1963, I. 325-6). 1403-ban a szenttrinitáshegyi keresztúri monostor perjelét említik. Későbbi sorsa ismeretlen.