Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. Emlékszám őszentsége II. János Pál látogatásának tiszteletére. 4. évfolyam (1991/1-2)

TANULMÁNYOK - HORVÁTH J. GYULA: A pécsi egyházmegye kialakulása

keresztény királyság igazi alapfeltételét jelentő koronázási szertartást mindenkinek a pápától kellett kérni. A nyugatrómai császár, aki ugyancsak éreztette nagy befolyását a pápai trónra, pápákat tett le és hozott újat, ugyancsak a pápával koronáztatta meg magát. A görög császár „barát" vagy „patricius" címet adományozott, és ily előzményekkel igyekezett hűbéri szövetségre késztetni kiszemelt barátait, a nyugati császár hűbéres hercegséggel vagy más hasonló jellegű címmel igyekezett a hűbéri függőséget megteremteni. A pápa ekkor - még majd egy évszázad választ el VII. Gergelytől és az invesztituraharctól - még valóban lelki vezetője a keresztény világnak és fejedelmeinek, neki ilyen irányú igényei még ugyancsak nem lehettek. A magyarok leendő királyának a királyi tekintélyt biztos alapokon álló belés külpolitikával, s ha szükségesnek látszott, karddal kellett megszereznie. Szent István mindhárom utat járta. Géza megmutatta, hogy elég erősnek érzi magát, hogy a béke érdekében területi engedményeket is kész tenni, Szent István megmutatta, hogy olyan erős, hogy ki tudja jelölni az engedmény határát is, akár délen, akár nyugaton, ameddig elmenni hajlandó. A koronát a keresztény világ fejétől, II. Szilveszter pápától kérte, aki korának legműveltebb embere, legnagyobb tudósa, legnagyobb szentje és legszélesebb látókörű egyházfejedelme volt. Francia-burgundi földről származik - ez akkor Európának kultúrcentruma -, ő észrevette, hogy Szent Istvánban olyan fejedelmet fogadhat a keresztény királyok közé, aki meg fogja védeni országának és egyházának érdekeit. Koronát és apostoli áldást küld Asztrikkal Istvánnak, és bizonyára hasznos tanácsokat is az egyházszervezés munkájához. Az alapok már le vannak rakva, a szervezés határozottan a nyugati egyházi organizmus törvényei szerint épül, bár kétségtelen, hogy itt benn az országban a krisztusi hit még keleti és nyugati normák szerint él. E formák azonban már határozott körvonalakat mutatnak, és mindjobban kirajzolódik a magyar független, de nyugati orientációjú, Rómához hű kereszténység. Közben természetesen halad a nagy belpolitikai átszervezés, kialakul a megyeszervezet, amelyet már előrevetített Gézának az a sokágú intézkedése, amellyel a még meglévő konzervatív, széthúzó törzsi maradványokat széttelepíti, a különböző etnikai csoportokat céljai érdekében organizálja. Szent István ezen az alapon szervezi meg az első olyan szervezetet, amely már magában foglalja az egész ország területét. Létrehozza a megyeszervezetet, és a megyeszervezet lesz kerete az egyházszervezésnek is, mert a püspökségeket néhány megyére terjedő hatáskörrel jelöli ki. Olyan ütemben természetesen, ahogyan ezt az országszervezés üteme diktálja. Az esztergomi egyházmegye már létezett egyházmegye. Szerveződik a veszprémi egyházmegye; joghatósága négy vármegyét ölel föl: „Veszprémet, ahol a püspökség székhelye van, Fehér várét, Kolon és Visegrád várait". Határvonalat még nem jelöl ki, hiszen nem lévén szomszédosa, nincs is mitől elhatárolni. A koronakérő követség is hazaérkezik, megtörténik a történelmi lépés, a •