Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. Emlékszám őszentsége II. János Pál látogatásának tiszteletére. 4. évfolyam (1991/1-2)

TANULMÁNYOK - HORVÁTH J. GYULA: A pécsi egyházmegye kialakulása

vagyis annak kormányzója számára, és hogy Isten haragjának eljöttétől is rettegjen, tudja meg, hogy az Isten: az Atya és a Fiú, valamint a Szentlélek, Isten anyja, a dicsőséges Szűz Mária és Szent Péter apostol - az ő tiszteletére alapítottuk az említett püspökséget - örök átka fogja büntetni, valamint azért Krisztus ítélőszéke előtt fog számot adni. Kelt szeptember elseje előtt 10 nappal, a 7-ik indictióban. Történt Győr városban. Az alapítás időpontja Arra természetesen nem szabad az oklevél keltezéséből következtetnünk, hogy az egyházmegye is akkor keletkezett, amikor az alapítólevél kelt. Ezt már Koller is így értelmezte, és az egyházmegye alakulását az 1000-ik évre teszi abból a meggondolásból, hogy a krónikák szerint Szent István 10 püspökséget alapított, és e tíz püspökség létesítésének bejelentése volt az érv a koronakérő követségnek, amely II. Szilveszternél járt. E kép az az általánosságokban mozgó fogalmazás, amiről Balanyi panaszkodik, és ami oly nehézzé teszi a valóságos történeti helyzet megértését. A magyar egyházmegyék alapítása nem egyszerre történt, hanem több ütemben. Erre több kutató közt utoljára Györffy hívta fel ismét a figyelmet. A magyar egyházszervezés lehetséges kiindulópontjai a királyi udvarházak voltak. Géza főként két ilyen központot erősít meg: a fejedelmi udvarházat, Esztergomot és a fejedelemnő udvarházát, Veszprémet. Ezekben volt az első térítőpapság, egy-egy térítőpüspök vezetésével. Györffy feltételezi, hogy Gézát országlátó útjain még úgy követte térítőpüspöke, mint az udvar összes méltósága követte a nomád fejedelmeket. A fejedelemnő udvarában is lehetett térítőpüspök. Talán maga Hierotheosz jött el Gyula országából kíséretként a fejedelemnő udvarába. Valahogy így kellett történnie, hogy Hierotheosz, vagy valamilyen más térítőpüspök, vagy más főrangú pap volt Sarolta udvarházában, mert csak így érthető Simon püspöknek az a megjegyzése, amit a veszprémvölgyi monostor görög alapítólevelének latin fordításához magyarázatként ír: „A monostor alapítójának nyelve szerint görögül íródott régi oklevélnek..." stb. Ez a megállapítás mindeddig nem nyert kellő magyarázatot. A legvalószínűbbnek a fenti megállapítás látszik. Simon püspök ugyanis elmondja, hogy a veszprémi püspökkel a legalaposabban kikutattak minden fellelhető nyomot a monostor alapítására vonatkozó nyomok közül. Azt a magyarázatot nyerték, hogy az oklevél azért íródott görögül az „alapító görög nyelve miatt", mert az emlékezők egy Sarolta udvarházában lévő görög nyelvű térítőpüspököt, vagy más keleti szertartású papot tartottak alapítónak. Amint mondottuk, ez a latin nyelvű változat az átdolgozást elrendelő Kálmán király szándéka szerint azt a birtokállapotot írja le, ami az átdolgozás idején volt. E latin változat szerint az apácák hetedik faluja „Sarlós, ám földje közös a pécsi