Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. Emlékszám őszentsége II. János Pál látogatásának tiszteletére. 4. évfolyam (1991/1-2)

NAPTÁR - A pécsi Székesegyház 1882-1891. évi átépítésének indítékai (Boros lászló)

homlokzatok mögött a hazai székesegyházaink közül legtovább, 1882-ig megőrizte, majd áldozatul esett a purista szellemű átépítési hullámnak. Henszlmann Imre pécsi látogatásának előzményei A XIX. századi magyar tudományos élet egyik jelentős eseményeként tartják számon az 1845-ben Pécsett megrendezésre került Magyar Orvosok és Természetvizsgálók vándorgyűlését. A népes konferencia elnöki tisztét Scitovszky János pécsi püspök (1839-1849) töltötte be. A vándorgyűlés a korábbi gyakorlattól eltérő módon nyilvános volt, s ennek következtében szélesebb érdeklődésre tartott számot. Hatására - akár az 1864-ben Kassán, s 1866-ban Rimaszombaton tartott vándorgyűlés esetében - felpezsdült a tudományos, irodalmi és művészeti élet, s alkalmat adott a különböző szakterületeken tevékenykedők munkásságának általánosabb ismertetésére, általuk addig csak a szűkebb szakmai körök számára hozzáférhető tudományágak népszerűsítésére. A pécsi vándorgyűlés következményeként vált ismertté a bölcsész-tanár Haas Mihály neve, akit Scitovszky püspök a tudományos esemény kapcsán Baranya vármegye ismertetőjének megírásával bízott meg. A mű napjainkban is forrásértékű tanulmány.

2 Haas Mihály a vándorgyűlés természettani és archeológiai szakosztályán tartott előadásában feltárta Baranya megye régészeti nevezetességeinek jelentőségét. A számos tárgyi emlék felsorolásában és méltatásában természetesen a pécsi dómépület is szerepelt, s annak a magyar művészettörténetben elfoglalt helyét is minősítette. Érveléseinek, elemző szempontjainak sorában a szobrász Ferenczy Istvánra hivatkozott, aki szerint az épületben fellelhető faragványok a hazai szobrászat minden korszakát képviselik. A székesegyház jelentőségét Ferenczy megállapítása mellett Haas Mihály úgy értékelte, hogy az épület a honi építészettörténeti emlékek egyetlen szinte épségben maradt és fennálló objektuma, ezért annak kutatását a közeli jövő sürgős feladataként jelölte meg. A vándorgyűlésen elnöklő Scitovszky János püspök Haas előadása kapcsán a székesegyház hazai hírnevének öregbítésére kedvező alkalmat látott, s azt az általános érdeklődés középpontjába igyekezett állítani. Ugyanakkor élt azzal a lehetőséggel, hogy a kassai dómot megvizsgáló és művészeti leírását adó Henszlmann Imre nevét a pécsi főtemplom hasonló céllal történő szemléjével kapcsolatban megemlítse. A püspök eme szándékát a vándorgyűlés természettani és archeológiai szakosztályához 1845. november 23-án intézett levelében jelezte.

3 A következő év januárjában Schedel Ferenc akadémiai titkár Scitovszky Jánoshoz küldött válaszában értesíti a püspököt, hogy Henszlmann Imre akadémiai levelező tag az elvégzendő munkára hajlandó Pécsre utazni, amint a püspök a „széptani felvétel" idejét megjelölte, s számára az útiköltséget megküldte.

4 Scitovszkynak az akadémia titkárságára írt levele, s az arra érkezett válasz kelte közötti időben Tersztyánszky Imre kanonok, a hetes bizottság tagja levelet intézett a püspökhöz, amelyben felhívta a figyelmét arra, hogy Henszlmann luteránus vallású, s mint ilyen, nem kívánatos, hogy a dóm intimitásainak birtokába jusson.(!) A levélíró továbbá kifejezte meggyőződését, miszerint ha a püspök előbb értesült volna Henszlmann vallásfelekezeti illetőségéről, ez esetben bizonyára nem nyújtotta volna számára a székesegyház vizsgálatával járó megtiszteltetést.

5