Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. Emlékszám őszentsége II. János Pál látogatásának tiszteletére. 4. évfolyam (1991/1-2)

MŰHELY - HEGEDŰS LÁSZLÓ: Pécs európai hírű kollégiumának történetéhez (A „Pius")

nyújtott segítséget. Pécs Város Tanácsa is támogatta a megvalósítást. Makay István polgármester indítványára 12 000 pengőt szavazott meg.

46 A céllövőpálya építéséhez a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 2700 pengővel járult hozzá. 1937-re elkészült a sportpálya és céllövőpálya, folyt a fásítás, parkosítás és a makadám utak építése. A sziklakertből egyelőre csak a kövek látszottak. Későbbre, 1940 utánra tervezték a nyári uszodát, a második tornatermet és a főépület nyugati oldalán még hiányzó épületszárnyat, ami az eredeti 1913-as építési program befejezését jelentette volna. Ha mindez megvalósult volna, nemcsak hazánkban, de Közép-Európában is egyedülálló középiskolai tanintézetté lépett volna elő a Pius Kollégium. Mindezt azonban a világháború sajnálatos módon megakadályozta. A kollégium életében nagyon fontos eseményhez érkeztek a nevelőtanárok és a növendékek 1937. pünkösd vasárnapján. Ekkor ünnepelte a Pius Kollégium 25 éves fennállásának jubileumát. Az ünnepség fő színtere a sportpálya (stadion) volt. A díszpáholyban helyet foglalt az alapító Zichy Gyula kalocsai érsek, az egyházmegye, a város és Baranya megye vezetői. A részükre kialakított két sétálóutat sűrűn benépesítette az ünnepségre érkezett közönség. Velük szemben a stadion területén felsorakozott a Pius intézet 700 növendéke.

47 A műsorszámok, a gyakorlatok, a játékok a hódolatot és szeretetet fejezték ki az ősz alapító iránt, aki 1926-ban fájó szívvel szakadt el nagy alkotásától, a Piustól és megkedvelt városától. Akkor a város törvényhatósági bizottsága Zichy Gyulát a város díszpolgárává választotta, és nevéről utcát nevezett el, mégpedig a Makár utcának a Sörgyártól a Kürt utcáig tartó részét.

48 Zichy Gyula 1942-ben hunyt el Kalocsán, 71 éves korában. Az 1945 utáni időszak Az alapító halálát hirdető fekete lobogó képletesen továbbra is a Pius felett lengett, hiszen a második világháború megpróbáltatásai Pécset és a kollégiumot sem kerülték el. Három világi tanár harctéri szolgálatra vonult be. Közülük Légár Győző 1945 őszén nyugatról tért vissza.

49 Gyulai Ferenc csak 1947 augusztusában érkezett haza a Szovjetunióból.

50 Bádonyi Imre pedig soha nem térhetett vissza a hadifogságból. Magyarlaki József - szintén világi tanár - itthon, Pécsett kiütéses tífuszban hunyt el 1945 januárjában.

51 Mégegy piuszi halottról meg kell emlékezni. Az 1929. évben végzett, majd a jezsuita rendbe lépett P. Laskai (Roth) Antalt rendtársával Kajdi Ferenccel együtt a szovjet katonák 1944 decemberében vagy 1945 januárjában Budakeszin kivégezték. Sírjuk ismeretlen.

52 A háború alatt évről évre a magyar katonaság a gimnázium helyiségeit, elsősorban a tornatermet és a mély földszinti termeket hosszabb-rövidebb időre igénybe vette. 1944-ben a megszálló német katonaság foglalta le az intézet nagyobb részét és ott SS altisztképzőt rendezett be. 1944. november 29-én a Pécsre bevonuló szovjet csapatok a gimnáziumot kórház céljára foglalták le, majd a bolgár hadsereg vette birtokba az épületegyüttest. A német, az orosz és a bolgár beszállásolás következtében sokat szenvedett az intézet. A tornaterem és mellékhelyiségei használhatatlanokká váltak, berendezésük nagy része tönkre ment, a színpad és színházi öltöző csaknem teljesen elpusztult.