Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. Emlékszám őszentsége II. János Pál látogatásának tiszteletére. 4. évfolyam (1991/1-2)

MŰHELY - HEGEDŰS LÁSZLÓ: Pécs európai hírű kollégiumának történetéhez (A „Pius")

A kollégium további fejlesztése A Pius kollégium harmadik fejlődési szakaszának tekinthetjük az 1933-tól 1939-ig (a második világháború kitöréséig) tartó időszakot. Ez egybeesik P. Tüll Alajos rektorságával (1933-41). Az új rektor az első két évben egyrészt a tantermek számát gyarapította, mert a diákok száma elérte a 700-at, másrészt a húszéves használat alatt megmutatkozó hiányosságokat szüntette meg. Az átalakítások, a bővítések, a korszerűsítések a higiénia, az esztétika követelményeit és a célszerűséget szolgálták. Az ekkor végzett munkák értéke elérte a 120000 P-t. A kivitelezők többsége pécsi vállalkozó, kisiparos volt.

45 Ezek után fogott hozzá Tüll Alajos nagy alkotásához: a sportkombinát létrehozásához. A világháborút követő években a sportélet nagyon fellendült. Az erős, edzett, kisportolt férfi alakja lett az ideál. A magyar sportolók nemzetközi sikerei szintén hozzájárultak az ifjúság sport utáni rajongásához. A rektor elgondolása az volt, hogy a Pius kollégium a magas szintű szellemi nevelésen kívül - az angol kollégiumok mintájára - a sportolási lehetőségek megteremtésével a testi nevelés terén is a legtökéletesebbet nyújtsa. Ezért 1934-től második testnevelő tanárt alkalmazott, és az alsó osztályokban heti négy órára növelte a testnevelési órák számát. Először a Pius falain kívül kereste a sportolási lehetőségek növelését. A Tüzér utcai sportpálya több szempontból nem volt megfelelő a testnevelési foglalkozások levezetésére. A gyakorló térről (a mai Újmecsekalja a Tüzér utcától a Páfrány utcáig) is kiszorultak a futballozó, kézilabdázó diákok, mivel itt repülőteret létesítettek és katonai jellegű pilótaképzés folyt. Tehát a sportolási lehetőségek beszűkültek. Az intézet a várostól akart telket bérelni, de erre nem volt mód. Ekkor született meg a nagy terv. Az egykori szőlő területéből 5 kat. h. még érintetlen volt. Ennek jövedelme az alapító szándéka szerint a kollégium fenntartásához járult hozzá. Azonban a szőlő kiöregedett, s a terméseredménye sem volt kielégítő. Ezek a körülmények vezettek el ahhoz a gondolathoz, hogy a Pius falain belül egy nagyméretű sportpályát kell létrehozni. DULÁNSZKY NÁNDOR városi mérnök foglalta tervbe az elgondolást. Az atlétikai pálya részlettervét CSÓKON A Y SÁNDOR és KISMARTONI KÁROLY tornatanárok készítették el. Az egész tervezetet a budapesti Testnevelési Főiskola elé terjesztették, ahol MISÁNGYI OTTÓ bírálta el és hagyta jóvá. A sportpálya méretei: a legnagyobb hossza 165 m, a legkisebb hossza 145 m, szélessége 75 m. Kiépítettek egy nemzetközi méreteknek megfelelő labdarugó pályát, mely körül a futópálya húzódott. A dombtetőre tervezték a 12,5x5 méter méretű uszodát. Ez mögött, a keleti oldalon épült ki az enyhébb lejtésű ródlipálya, nyugat felé pedig a meredekebb sípálya. A legfelső játéktéren két teniszpályát építettek. (Mellettük nyújtó és korlát a szertornászok részére.) A Szülészeti Klinika felé eső kihajló oldalon céllövőpálya létesült, hossza 54 m, szélessége 10 méter. A tervezetben szerepelt még a második tornaterem megépítése is. A kert többi része Báldy László kertészeti felügyelő tervei szerint oktatás céljára szolgáló botanikus kertté szépült 600 lombos, 550 örökzöld és 300 díszcserjével. A terv pénzügyi fedezetéhez Siptár László a Pécsi Takarékpénztár igazgatója