Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. Emlékszám őszentsége II. János Pál látogatásának tiszteletére. 4. évfolyam (1991/1-2)

MŰHELY - HEGEDŰS LÁSZLÓ: Pécs európai hírű kollégiumának történetéhez (A „Pius")

szilárd falkerítés veszi körül. A bútorzatot mindenütt a célszerűség, szolidság, tisztaság jellemzi."

34 (A főigazgató egy fontos létesítményt nem említett: itt létesült Pécsett az első és hosszú ideig egyetlen fedett uszoda, ahol télen is kellemes hőfokú vízben lehetett fürödni és úszóedzéseket tartani.) A másik nyilatkozat dr. KORNISS GYULA helyettes kultuszminiszteri államtitkártól származik, aki 1928-ban meglátogatta Pécs iskoláit, és a Dunántúl című napilap munkatársa előtt sajnálkozását fejezte ki az iskolák épületeinek, termeinek és elhelyezésének elégtelenségén, és többek között a következőket mondta: „E sötét képpel szemben valóban felemelő a jezsuita atyák ginnáziuma és konviktusa, mely a legelső e téren az országban."

35 Az első világháború megakadályozta az építkezés folytatását és a kollégium terv szerinti befejezését. 1918 novemberében Pécs városa és Baranya nagy része szerb megszállás alá került. A megszállás alól 1921. augusztus 22-én szabadult fel. Ezt követően az intézet gyors fejlődésnek indult. Mindjárt az 1921-22. tanévben párhuzamossá kellett tenni az első osztályt 102 tanuló jelentkezése miatt. A létszám rohamosan növekedett. 1925-26. évben 574 a rendes tanulók száma. Ez a nemvárt fejlődés nehéz feladatok elé állította az intézetet.

36 Az alsó négy osztály párhuzamosításával megszaporodott az internátus létszáma is, a rendtagok elhelyezése kritikussá vált. A kollégiumi felügyelőknek egyáltalán nem jutott külön szoba. A segítő testvérek kettesével, sőt hármasával laktak az egy személyre kialakított szobában. A házi kápolnából és az étteremből el kellett falazni egy-egy részt, hogy a rendtagok elférjenek. A konviktusi betegszoba is szűkösnek bizonyult. Ezen a zsúfoltságon segíteni kellett a nyugati szárny felének felépítésével. Az építkezés P. SOMOGYI JENŐ rektorsága (1925-33.) alatt történt. Az eredeti terv szerint épült teljesen a kollégium költségén. Az építkezés vállalkozója MARO VITS ANDOR volt, művezető építész TARAY (CSACSINOVITS) LAJOS, a műszaki ellenőrzést WEIGAND JÓZSEF tanonciskolái igazgató végezte.

37 Az építkezés megvalósításáért a fő érdem azoké, akik a pénzt előteremtették a kollégium gazdálkodásából. P. KERLING JÁNOS, aki 1922-25. között a Pius rektora volt, emlékiratában megemlíti, hogy Kalocsán értesülve a pécsi építkezésről, nagyon elcsodálkozott azon, hogy a kollégiumnak saját erejéből tellett erre, hiszen ő semmi komolyabb összeget nem adott át utódjának. Az új prokurátor P. Alaker István abba a szerencsés helyzetbe került, hogy egy évig a konviktus jövedelméhez és a tandíjakból befolyt összeghez alig kellett nyúlnia. Ekkora összeggel (160 000 P.) már lehetett építkezni és a berendezésekre is futotta. A berendezések elkészítésében a házi asztalos és lakatos műhely Fr. IVÁN JÁNOS vezetésével jelentősen kivette a részét.

38 A templom felépítése Amikor Zichy Gyula már kalocsai érsek volt, s 1926 telén Pécsre látogatva látta a Pius nyugati szárnyának építését, székhelyére visszatérve levelet írt Somogyi Jenő rektornak, melyben örömét fejezte ki a látottak felett és közölte, hogy 40000,- pengőt helyezett letétbe a Pius kollégium részére: azzal a feltétellel, hogy ahhoz csak akkor lehet hozzányúlni, ha a Pius megkezdi a templomépítést.

39 Ez a körülmény segítette elő az építkezés megkezdését.