Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. Emlékszám őszentsége II. János Pál látogatásának tiszteletére. 4. évfolyam (1991/1-2)

MŰHELY - L. IMRE MÁRIA: A katolikus németség népi hitélete a pécsi egyházmegyében

14 segítő Szent: Ákos, Balázs, Borbála, Cirjék, Dénes, Egyed, Erazmus, Eusztákk, György, Katalin, Kristóf, Antiochiai Margit, Pantaleon, Vitus. Helyenként a fentieket behelyettesítették Apollónia-, Lénárt-, Osvald-, Rókus- és Miklóssal. Ünnepük: júliusl2. Szt. Sebestyén ókeresztény vértanú, (|298), Diocletianus idején halálra nyilazták. Ünnepe: január 20. Szt. Rókus (1195-1227) francia földről Rómába zarándokolt, pestises betegeket gyógyított. A legenda szerint méltatlan halált halt. A pestisjárványok védőszentjeként ismert. Ünnepe: augusztus 16. (B. S.) Szt. Rozália Palermo védőszentje. Nemesi származású volt. A 12. században remeteségben élt a Monte Pellergrino egyik barlangjában. 1624-ben avatták szentté. Kultuszát a jezsuiták terjesztették Magyarországon Eszterházy Pál nádor népszerűsítette. (LCI - B. S.) Ünnepe: szeptember 4. 9 Mária-Hilf (a Segítő Mária). Képét eredetileg Lukas Cranach festette meg. Miután Lipót császár Bécs ostroma idején eredménnyel fohászkodik a kegykép előtt, a Habsburg család a Mária-Hilf tisztelője lesz. A kép másolata az ellenreformáció idején terjed el Passauból Ausztriában és Magyarországon. 10 vö.: BÁLINT Sándor: Sacra Hungária. Veritas, 1943. 11 Ferdinand HENGL: Deutsche Kolonisten im Komitat Baranya/Ungarn 1688-1752. Teil II. Schriesheim, 1985. 477-478. 12 JÁNOSI Gyula O.S.B.: Barokk hitélet Magyarországon a XVIII. század közepén a jezsuiták működése nyomán. Pannonhalmi Füzetek, 17. Pannonhalma, 1935. 13 Johann EPPL: Tevel. Zweieinhalb Jahrhunderte schwäbische Ortgeschichte in Ungarn 1701-1948, Herausgegeber

... Eppingen/BRD. von der Heimatgemeinschaft der Teveler E. V. Bp. 1988. 399. A redemptoristák: Congregatio SS. Redemptoris =A legszentebb Megváltó Kongregatiója rendtársulat. Ligouri Szt. Alfonz alapította 1732-ben, Nápolyban. A rend célja az egyszerű nép lelki életének gondozása volt. 14 HP (História Parochiae) Gödrekeresztur 2 89-290. 15 A búcsújárás szokásáról, interetnikus vonatkozásairól ld. Bálint Sándor: Ünnepi Kalendárium I—II. Szt. István Társulat Bp. 1977. Wild Kataün: Német búcsúnapi szokások Dél-Magyarországon in. A III. Békéscsabai Nemzetközi Néprajzi Nemzetiségkutató Konferencia előadásai 2. Bp.-Békéscsaba, 1986. BARNA Gábor: Búcsújáró és kegyhelyek Magyarországon, Panoráma Bp. 1990. 16 BÁLINT Sándor: Népünk ünnepei. Szt. István Társulat, 1938. 28. 17 A rózsafüzér imakultuszát a domonkosok terjesztik a 12. századtól. Az első Olvasós Társulat 1470-ben alakult. Rózsafüzér Királynője ünnepét XI. Kelemen pápa rendelte el, Savoyai Jenő péterváradi győzelme alkalmából. 1716-ban X. Pius október 7-re helyezte át az ünnepet a lepantói győzelem napjára. 18 LANTOSNÉ IMRE Mária: Öltöztetés Mária szobrok Magyarországon, in. Néphit, népi vallásosság ma Magyarországon. Vallástudományi Kiskönyvtár 3. MTA Filozófiai Intézet kiadása Bp. 1990. 56. 19 A Nagynyárádi Római Katolikus Olvasó Egylet alapszabályai. Kézirat. 20 Nyárádi Ádám szíves közlése 21 vö.: Lantosné Imre Mária: Egyesületek, vallásos társulatok közösségteremtő szerepe (Egy nemzetiségi falu a 2 vh. között) elhangzott a Békéscsabai Nemzetközi Nemzetiségkutató Konferencián. Megjelenés alatt. 22 Elkötelezett vallásos szemléletük már a 18. századi építkezési programjukban is nyomon követhető. 1744-ben ők építtetik a plébániatemplomot. Birtokukon számos kápolnát, kálváriát emeltetnek. A család tagjai később a falu templombúcsúján, vallási ünnepein, körmenetein rendszeresen résztvesznek. Birtokukon a legutóbbi időkig gazdag hitbuzgalmi élet bontakozott ki. 23 Funk Gusztáv plébános és a Mihályi-Beudhardt család szíves közlése. 24 vö.: Budavári László: A németbólyi Róm. Kat. Legényegylet 50 éves jubileuma alkalmából felolvasott jelentése 1889-1939. Pécs, 1939. 25 vö. : GALAMBOS GÖLLER Ferenc: A németbólyi Róm. Kat. Ifjúsági Egylet 50 éve 1890-1940. Kézirat gyanánt. Ezúton köszönöm adatközlőim segítségét: Fritsy Ádám SJ, Nyárádi Ádám kanonok, Funk Gusztáv plébános, dr. Galambos Ferenc, a Lyceum templom igazgatója, Adorján István plébános, Bezedeki Márton esperes, Demse Péter esperes, Lovinus Mihály esperes, Szinger József kanonok, Moth János kanonok, Mihályiné Neudhardt Anna, Neudhardt Rozina, Petz Andrásné, Fischer Béláné, Studer Ádámné, Németh Istvánné, Zoltai János, Reisz János, Währing János, Kaeszdorf Gyuláné, Walter Józsefné.