Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. Emlékszám őszentsége II. János Pál látogatásának tiszteletére. 4. évfolyam (1991/1-2)

MŰHELY - STJEPAN SRSAN: A horvát bevándorlás és a boszniai ferencesek működése a 18. század elejéig

JEGYZETEK A legdurvább hiba Ember Mária: Bécs. Panoráma K. Bp. 1978. c. kiadványban a „Stephansdom" c. fejezetben. 44. p. olvasható: „ ... A déli oldalhajó végében váratlanul magyar eredetű műkincset látunk az 1510-15 közötti években faragott kő oltárbaldachin alatt: az orosz ikonokra emlékeztető oltárképet 1676-ban Pap István festette; eredetileg a felvidéki (ma szlovákiai) Máriapócs falusi templomában állt. Története az, hogy 1679-ben némely hívők sírni látták az ikon-Madonnát, s 1683-ban I. Lipót császár a török által fenyegetett Bécsbe vitette a csodatudó képet. Elképesztő tévedések és tájékozatlanság. A Katolikus Lexikon Bp., 1932. III. köt. 278. p. a kis fatemplomocskában ikonosztázionra helyezi a könnyező Madonna képet. Az első templomban nem volt ikonosztázion. Szembetűnő hibát találhatunk. A hajdúdorogi egyházmegye és a miskolci apostoli kormányzóság schematizmusa 1982. Hajdúdorog. 70. p." .. .A mai templom helyén korábban fatemplom állott. Itt könnyezett az Istenszülő ikonja 1669. november 4—december 8. között. Dr. Révay József: Zarándokút a szenthelyekre a szent évek történetével. Franklin Társulat. Bp. 1938. Corbelli által végzett vizsgálatról a következő téves adatokat írta: „ .. .Mária képe a vizsgálat alatt is szüntelenül könnyezett... Sírva csókolták a drága könnyeket, akik ott voltak... selyemkendőkben fogták fel az áldott harmatcseppeket és százan meg százan ereklyéül magukkal vitték..." A vizsgálati jegyzőkönyvek ezt nem támasztják alá. Nem térünk ki most a második pócsi Mária képre. Származását illetően valamennyi szerző másképpen foglal állást. Dr. Szalontay Barnabás: Máriapócs kegytemplom. Tájak, Korok, Múzeumok. Veszprém, 1982. c. munkája szintézise a helyes. Mint mi is bizonyítottuk a császárnő festtette, s az egri püspököt bízta meg annak Pócsra juttatásával. Ez meg is történt. A kegykép eredetére vonatkozóan Sugár István: Az egri bazilika. Bp. Corvina K. 1981. 26-27. p. c. műveiből kapunk pontos választ. Sajnos a legújabb mű, Szenthelyi Molnár István-Monks Márta: Magyarország Szűz Mária kegyhelyei, Bp. 1988. 86-88. p. is sok téves adatot tartalmaz. Timkólmre: Keleti kereszténység, keleti egyházak. Bp. 1971. Szent István Társulat K. 463. p. „ .. .A kor történetének összképéhez tartozik még a Máriapócson emelt bazilika kolostor alapítása Hírnevét a kegyhely 1696. november 16-án(!) könnyező, csodatevő Mária képnek köszönheti. . . hagyomány szerint egy szerzetes két másolatot készített belőle. Az egyik a most is Pócson őrzött kegykép, a másik a budapesti Belvárosi Templom mellékoltára felett van ..." Timkó nem hivatkozik forrásokra. Fő levéltári forrásaink a következők: Budapesti Egyetemi Könyvtár. Hevenesi Gyűjtemény. XLI. 401. és LXXI. 415. sz. ir. a pócsi könnyezésről. Egri Érseki Levéltár. Arch. Vetus 1800. Esztergomi Prímási Levéltár. Arch. Ecclesiasticum Vetus 2117,18. Az iratokat feldolgozta Nyárády Gábor: Búcsúsok. Kossuth K. 1966. 143-153. p. Szilárdfy Zoltán-Tüskés Gábor-Knapp Éva: Barokk kori kisgrafikai ábrázolások magyarországi búcsújáróhelyekről. Bp. Egyetemi Könyvtár. Bibliotheca Universitas Budapestiensis Fontes et Studia 5. 1987. Húsz pócsi kisgrafikai ábrázolás fényképe és részletes leírásuk. Barna Gábor: Búcsújáró és kegyhelyek Magyarországon. Panoráma K. Máriapócsról 109. p. Dr. Szalontai Barnabás: Máriapócs kegytemplom. Tájak, Korok Múzeumok Veszprém. 1982. Levéltári kutatáson alapuló megállapítások a kép eredetéről. Nyárádi Gábor: Búcsúsok (Hitetlen beszélgetések a hazai búcsújáró helyekről. Kossuth K. 1966.) Szalontai Barnabás: im. 101. p. Valószínű a szerzőnek van igaza. Ezt támasztja alá magának Csigri Lászlónak a vallomása is. Az Egri Érseki Levéltár iratait Sugár István kutatta fel és bocsátotta rendelkezésemre. E helyütt megköszönöm a kutatáshoz nyújtott támogatását. Uo. A szerző egri és kassai levéltári iratokra hivatkozik. Sajnos a jelzeteket nem adja meg. Esztergomi Prímási Levéltár. Arch. Ecclesiasticum Vetus 2117, 17-20. Erdődy egri püspök levele a prímáshoz a pócsi ügyben. Budapesti Egyetemi Könyvtár. Hevenesi Gyűjtemény. XLI. 401. és LXXI. 415. Bayerisches Hauptstaatsarchiv. München. Gesanddschaft Wien 110. (Bajor Főállami Levéltár München. Bécsi bajor nagykövetség Levéltára). A továbbiakban: Bay HStA Bayer. Gesandtschaft Wien 110. (Hannibal Franz Mörmann nagykövet jelentései.) Bay HStA Bayer. Gesandtschaft Wien 110.-1697. VII. 15 Uo. Nyárády Gábor: im. 145. p. Bay HStA Bayer. Gesandtschaft Wien 110.-1697. VII. 17. Uo. Továbbá Nyárády G.: im. 153.