Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. Emlékszám őszentsége II. János Pál látogatásának tiszteletére. 4. évfolyam (1991/1-2)

MŰHELY - STJEPAN SRSAN: A horvát bevándorlás és a boszniai ferencesek működése a 18. század elejéig

SZITA LÁSZLÓ A „KÖNNYEZŐ PÓCSI MADONNA" A TÖRÖK HÁBORÚK VIHARÁBAN A magyarországi búcsújáró helyek és ereklyék történetének modern feldolgozása várat magára. A róluk keletkezett szakirodalom legszembetűnőbb gyengesége a levéltári forrásanyag feltáratlansága. Ennek következményeként látható, hogy kritika nélkül egyes szerzők és kiadványok újra felhasználják mindazokat a forrásokat, amelyek teli pontatlansággal valójában nem alkalmasak a kérdés sokirányú elemzéséhez. Az utolsó évszázadban keletkezett cikkek és közlemények, tanulmányok és könyvek szerzői többségükben átveszik egymás hibás adatait. Ennek következményeként a meglehetősen széles irodalomban szembetűnő az ismétlés, a hivatkozás nélküli adatok tömegének átvétele.

1 Ezen kritika alól még az újabban keletkezett egyháztörténeti monográfiák, sőt a sematizmusok sem vonhatók ki.

2 Többek között ezért is tartjuk fontosnak, hogy minden új adat és fontos forrás napvilágot lásson. A magyarországi búcsújáró és kegyhelyek történetének kutatása egyház- és művelődéstörténetünk egy kis része. írásunkban a müncheni választófejedelemség titkos levéltári anyagában fellelt magyarvonatkozású adatokat tesszük közzé a máriapócsi kegy hely legkorábbi történetére vonatkozóan, különösen a könnyező madonnát ábrázoló kép sorsát kísérjük figyelemmel a 17. század végi levéltári adatokra irányítva a figyelmet. A hazai egyházi és külföldi levéltárakban található okmányok alapján 1696-1697 között Pócson elinduló Mária kultusz történetéhez kíván cikkünk új, eddig ismeretlen adatokat szolgáltatni.

3 A máriapócsi kegy hely és madonna kép történetéről megjelent széles körű irodalomból, tekintettel a sok téves adatra és elavult szemléletű megközelítésre, messze kiemelkedik Szilárdfy Zoltán-Tüskés Gábor-Knapp Éva: Barokk kori kisgrafikai ábrázolások magyarországi búcsú járóhelyekről című műve, továbbá Barna Gábor: Búcsújáró és kegyhelyek Magyarországon, végül Dr. Szalontai Barnabás: Máriapócs kegytemplom c. cikke.

4 Nyárádi Gábor: Búcsúsok című könyve volt az első, amely ráirányította a figyelmet a máriapócsi kegy hely keletkezésének levéltárai forrásaira. Ateista atitűdje nem akadályozta, hogy reális korképet fessen a századvég vallási, társadalmi és kulturális viszonyairól, amelyben a kultusz Pócson kialakult. Kritikai készsége alapján a kegyhely kialakulásának leghitelesebb törtenete a munkából jól látható.

5 A könnyező madonna képe Pócson 1696-ban Pócs, ma Máriapócs nevét, latinnyelvű okleveleink közül 1280-ban említik először. Ettől kezdve folyamtosan találkozunk a faluval, mint a Báthory család birtokával. A 18. században a Károlyi családé, a múlt században a Bazilita Rend kapott itt nagyobb birtokot.