Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. Emlékszám őszentsége II. János Pál látogatásának tiszteletére. 4. évfolyam (1991/1-2)

MŰHELY - TÍMÁR GYÖRGY: Pécs vallási élete a török uralom előtt

Castrum juxta vineam Beáta Marie Virginis", vagyis a Boldogasszony szőleje mellett, a vár mögötti dombocskán. Úgy gondoljuk, hogy ez a monticulum vagy kis hegy, domb a mai Kálvária dombja lehetett, és Pál püspök idejében ezt nevezhették Boldogasszony Szőlőhegynek. A szőlőhegy nevében Szűz Mária középkori pécsi tiszteletének egyik legkorábbi emlékét láthatjuk. Az előírás így szólt: itt a szőlőhegyen a körmeneti keresztet a Szent Bertalan templom plébánosa tartsa magasan felemelve, miközben a hívek előtte bemutatj ák hódolatukat. Pál püspök ezt a rendelkezést nyilván azért fogalmazta pontosan meg, mert Pécsett ekkor már nemcsak egy plébánia volt, másrészt a plébániák közül ez lehetett a tekintélyesebb és a régebbi. Mikor épülhetett a középkori Szent Bertalan templom, és miért kaphatta éppen a Szent Bertalan nevet? E kérdés megválaszolásához nincsenek olyan egzakt forrásaink, mint amelyek például az Oltáriszentség pécsi tiszteletének feltárásához vezettek el. Lássuk tehát az ugyan feltételezésen alapuló, mégis nagyon valószínűnek látszó választ e kérdésünkre. A választ Túróczy János krónikájából kiindulva kereshetjük. A krónika írja II. András király, Szent Erzsébet atyja jeruzsálemi zarándoklatáról, hogy a király a Szentföldről visszatérve számos szentnek ereklyéjét hozta magával, többek között Szent Bertalan jobbkezét. „Ekkor Ega-fia Benedek, a királyné kancellárja az egyház összes főpapját összehívta a király fogadására. Ma pedig ezeket az ereklyéket leginkább azok az egyházak tartják birtokukban, amelyeknek főpapjai az érkező király elé mentek." Ez 1218. év végén történt. A király hazaérkeztekor a pécsi püspökség üresedésben volt, Zelesny Károly: A Gyertyaszentelő Boldogasszonyról nevezett belvárosi plébániatemplom