Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. Emlékszám őszentsége II. János Pál látogatásának tiszteletére. 4. évfolyam (1991/1-2)

SZEMLE - PATAY PÁL: Corpus campanarum antiquarum Hungáriáé: Magyarország régi harangjai és harangöntői 1711 előtt (Kőhegyi Mihály)

lom szentélyéből kialakított temetőkápolna közelében. A harang minden díszítés nélküli, csupán a palást felső kerületén fut körbe 2 kettős borda, és a hornyán is találunk 1 bordát. Korára elsősorban a fülei alakjából következtethetünk. A magyarszéki katolikus templomban lévő harang szerencsére évszámos: 1689-ből való. A palást felső kerületén sásleveles mintából álló koszorú van, alatta találjuk a feliratot: FLORENTINUS STRECKFUS ME FUDIT GRAECII. Ez alatt dús indadísz fut körbe, melyen puttók láthatók, középen egy angyalfej van. A harang derekát 4 szent domborműves alakja díszíti. Pártáján előremutató kéz jelzi a felirat kezdetét: ANNO 1689 QUO SIGETHUM ARMIS LEOPOLDI I RECEPTUM A QUINQUE ECCLESYS EXPUGNATIS TERTIO. A harang a szakmájában járatos mester keze munkája. A bikali elpusztult harang leírását Rómer Flóris, fáradhatatlan régészünk helyszíni leírásából ismerjük. Nagy kár érte, mert feliratos és évszámos volt. 1475-ös keltezése miatt az első öt között lehetne a helye. Magyarszék hajdani lakói fölöttébb kedvelhették a harangszót, mert a megmaradtakon kívül egy 1696-os másikról is tudósít az 1829-es Canonica Visitació. Feltételezhetően az I. világháború során begyűjtött és ágyúvá öntöttek sorsában osztozott. A megmaradt anyag alapján úgy tűnik, hogy elsősorban német mesterek dolgoztak a középkorban Magyarországon, de volt köztük néhány magyar is. Az utóbbiak főleg Erdély területén működtek. A Dunántúl töröktől meg nem szállt részén rendszerint Bécsben vagy Pozsonyban szerezték be a harangokat, ám az egyetlen megmaradt magyarszéki a bizonyíték rá, hogy termékeik a török uralta területekre is eljutottak. A szatmári békével lezárult Magyarország másfél százados, háborúkkal, szabadságharcokkal terhes korszaka. A fegyverzaj elültével bekövetkezett gazdasági fellendülés immár biztosította a beszerzéshez szükséges pénzt. Mindez a hazai mesterek számbeli növekedését jelentette, s egyben egy új korszak kezdetét a hazai harangöntés történetében. Kőhegyi Mihály