Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. Emlékszám őszentsége II. János Pál látogatásának tiszteletére. 4. évfolyam (1991/1-2)

TANULMÁNYOK - BÁN PÉTER: A világi papság és a papképzés helyzete Magyarországon II. József korában

Évi bevételük (frt) A főpapi jövedelem %-os aránya a káp­talanokhoz képest Érsekség v. püspökség javaikból és másból 7 dézsmából összesen Görögkatolikus egyházmegyék: Munkács Várad Körös 12 000 6000 6123 12000 6000 6123 80,27% 67,04% 89,74% Összes gr. kat. 24123 24123 75,50% A római katolikus egyházmegyékben tehát - átlagosan és pénzértékre számítva - az adott egyházi vagyonnak kis híján 2/3-át birtokolták az érseki, ill. a püspöki hatóságok 1782-ben. A jövedelem arányát nézve a kalocsai érsek bevételi hányada állt az első helyen káptalanjával „szemben" (egyedül 80% fölött), majd Nyitra, Rozsnyó, Vác, délen pedig Bosznia és Dalmácia püspökei következtek. A nem viszonylagosan, hanem az abszolút értékek szerint számított listát azonban nem ők, hanem - a kanonokát is jól ellátó - egri püspök és az esztergomi prímás vezette, méghozzá olyan fölénnyel, hogy pl. a rozsnyói prelátus jövedelmének 7-7,5-szeresére, a zenggi püspökének pedig több mint hússzorosára számíthattak esztendőnként. A kanonokok anyagi helyzete, legalábbis püspökükhöz képest, relatíve a legkedvezőbb Nagyváradon lehetett (ha hihetünk a túlzottan kerekre szabott számadatoknak). Az egri kanonokok sem panaszkodhattak, de ebben az egyházmegyében kiegyensúlyozottabbnak tűnik a püspök és a káptalan közötti vagyonmérleg. - Sajátságos módon a görögkatolikus püspökkar tűnik leginkább úrnak a maga territóriumaiban: az ő vagyoni hányaduk mintegy 3/4 részét érte el a teljes egyházmegyei jövedelem­nek (pedig dézsmát egyáltalán nem is szedtek). Ezek az összevetések egyúttal árulkodóak is. Az unitus püspökségek akár örökölhették is ortodox elődeik kiterjedt főhatalmát, a római katolikus területe­ken pedig nem igazolódik korszakunkra nézve az a tradicionális általánosítás, hogy ti. az érsekek-püspökök, ül. a káptalanok egymásnak feltétlen vagyoni verseny társai lettek volna. Emellett mindössze két egyházmegye adatai szólnának nyilvánvaló­an: a kalocsaié és a nagyváradié. De ez csak kettő a 18-ból! Ráadásul az eltérő százalékos arányok mögött nagyon különböző tényleges bevételeket láthatunk a közölt táblázatban. Eger és Esztergom főpapjainak kiugróan magas pénz­összegekre számított jövedelmi háttere még a kalocsai érsekét is jócskán felülmúlta, és a váci, ill. a zenggi püspök ugyan hasonló arányú anyagi fölényben volt kanonokjaival összehasonlítva, de abszolút értékben az előbbi­nek az évi bevétele 12-szeresen haladta meg az utóbbiét. Ugyanakkor, helyesebben 1790-ben a zenggi püspök kormányzósága alatt 241, a váci prelátus

Next

/
Oldalképek
Tartalom